2010. június 20., vasárnap

ma nagyon termékeny vagyok, úgy tűnik.

De ettől aztán felforr a vérem. Meglopni gyerekeket. Meglopni árvízkárosult gyerekeket. Komolyan egy ilyen ember, hogyan bír elszámolni a lelkiismeretével?!

Apropó gyerekek. Ma a kicsivel krétával rajzoltunk. Rajzoltam neki szívecskéket, mosolygós napocskát, meg hullámot, aztán mondtam neki, hogy vészesen fogy a készlet, túl sok mindent már nem tudok rajzolni. De azért egy vitorlást odaraktam még a hullámokra, a fedélzetén egy pöttyös labdával.
Annyira tündéri a csöppség, és annyira imádom, mindent megért, magyarázok neki, és érti miről beszélek.
Rengeteg foga kinn van már, és amikor mondom neki, hogy "jaj milyen sok fogad van már", akkor vigyorogva kitátja a száját nekem, hogy jobban lássam. Én is akarok. Én is akarok.
Tudom, erre jönne anya válasza: "Előbb egy diplomát akarjál.."
hát jogos.

1 megjegyzés:

Unknown írta...

na, most jöjjön egy poszt arról, miért nem jössz vonyarcra. (ezért amúgy írásbeli megrovásban részesítelek)