kedves ma este a metrón velem szemben utazó srác! szeretném megköszönni neked, hogy szereztél pár perc örömöt nekem. a bácsi, aki mellettem vedelte a sört és a kommersz kis piáját és a srácok akik a fékhengerekről beszélgettek körülöttünk, össze-összemosolygásra késztettek minket és ez borzasztóan jól esett a lelkemnek, hogy egy helyes, aranyos, jókedvű ember rámmosolyog. csak egy mosoly. köszönöm!

hallgassatok goááááááááááát!!! és nem érdekel, h beteg zenének tartja akárki, vagy drogos zenének nevezi (mert az is), de azért nekem csak sikerül anélkül is maximálisan élvezni. nem tudjátok mi az a goa? 3 évvel ezelőtt én sem tudtam, aztán jött Alex(igen ugyanaz az Alex, whose nickname is kÓc) és a Vibe Tribe. és azt mondtam, ezt a zenét én sosem fogom szeretni, hátmiezmár, blabla.. aztán hol tartok.tessék. olvass utána, nincs kedvem belemenni. asszem egy jó kis mély depresszió szélén állok. 2 hete amugy is fenekestül felfordult az életem, már sokkal rosszabb nem jöhet. DE! ha nem sikerült a görög záróvizsgám, akkor aztán lesz katasztrófa a köbön..:P

ilyen a hangulatom...

megoldódott a problémám:) koliiii:) meglátogatom a régi arcokat és a nyakukba ugrok. hiányoznak. szeretethiányom van. még mindig egyedül vagyok:( basszameg nemjóezígy..

utálom ha szar kedvem van, utálom, hogy beázott a tipegőm, utálom, hogy nem tudom eldönteni, hogy menjek-e bulizni vagy sem. utálom, hogy egyedül vagyok, nagyon egyedül.

kÓc

a sztori, hogy a tanítványom megkért, h fordítsak le neki egy céginfos szöveget, amit átküldtem Alexnak, aki nagyon sokáig élt kinn Svédországban és gondoltam neki kicsit gyorsabban menne az a rész, amit én szótárazgatok, és besegíthetne. erre átküld egy ilyet:
"Our vehicles
-box or semiclosed trucks
-7.5 ton semiclosed trucks
-13.6-24 ton nyerges szerelvény baszod az meg mi a faszom?"

Alex azért thx;)

that's all

ma sem sokkal több életkedvvel indult a napom. miután a reggeli órámat skippeltem, ugy döntöttem ideje kivasalni a gönceimet, aztán miután leittam tejjel a pizsim(nem is én lennék, ha nem!!) úgy döntöttem, ennek már mindegy, lehuppantam Rozizni benne a földre (Rozi a lakótársam, Csilla macskája). adtam neki a bio-kölesgolyómból, miután a 4-et is leejtettem a földre,(nem szándékosan)és azt már csak labdának használta és cukin pofozgatta ide-oda, úgy döntöttem nem kér többet.
jó hír: elmarad a tanszékvez órája, van időm tanulni a mai ógörög zh-mra. vajon miért van olyan érzésem, hogy a mai nap egyetlen jó híre ez, sivár kis életemben??? tegnapi nap jó híre volt, hogy vettem egy csőtopot potom összegért és meghalok annyira jó a színe(pink, Évi szerint: Egyértelműen Vikis:) és már várom h vmilyen alkalomból magamra húzhassam:) tusolás közben elnyelte a lefolyó a fülbevalóm, amit a volt szobatársaimtól kaptam még 19. szülinapomra, na ez sem tartozik a legjobb hír kategóriába. szerettem ezt a fülbevalót. persze a hátulját még ruhapróbálgatás közben elhagytam, így nem volt nehéz dolga, kiizegni-mozogni magát a fülemből. rohadjonmeg... egyedül leszek mától az albiban, hát mit ne mondjak ez elég demoralizáló hír, nem szeretek egyedül lenni. DE! legalább lesz lehetőségem nyugodtan tanulni és készülni a görög záróvizsgámra, hehe. most pedig neki is állok tanulni rá, mert különben botrány lesz:) csak ahogy Horváth mondaná..

..amikor az ember azon őrlödik tulajdonképpen, hogy most mi van. miért nem hív, mi a baja. min sértődött meg. mivel érdemeltem ezt ki.. bele sem gondol, h ő is megbántott, h aki kell neki az nem én vagyok. engem csak átváltoztatni akar, egy olyasvalakivá aki én nem vagyok és nem is leszek. van ennek így értelme? kérdem én. kérdezném tőled is, ha végre találkoznánk...

Lóri most mindenhova a bejegyzésem linkjét tolja be. RESPECT;)

GULLAAT.ELTE

a tegnapi napom fénypontja volt:) utólagosan is köszönöm,kedves.. az első pozitív benyomás,ami ért kollégista pályafutásom alatt, az hozzád kötődik. neked köszönhetem az első mosolyt a koli falai között és ugyanakkor az első könnyeket is. nem egy egyszerű sztori a miénk, az biztos, és nem is rövid. nem mennék bele a részletekbe. DE! tegnap meglepődve tapasztaltam valamit.. sokszor utáltalak, sokszor azt kívántam bárcsak észrevennél, sokszor pedig egy-egy buli alkalmával, hogy "uristen ide jön, jaaaj neeee.." sokszor utáltam, hogy sokat beszélsz, mégha az engem nem is érdekelt, mert téged meg nem érdekelt, h engem érdekel-e csak mondtad és mondtad.. sokszor érthetetlen volt számomra amit műveltél velem, még most sem értem, nem is akarom.. de az idei tanév alatt benőtt a fejem lágya és úgy kezeltem a helyzetet, ahogy megérdemelted..A fal is bizonyíthatja(KCSSK B/108, Tibit keressétek:D), hogy sokszor én sem voltam a helyzet magaslatán és nem feltétlenül a legmegfelelőbb opció mellett döntöttem, de nem bántam meg semmit. tényleg semmit. emléxel amikor berúgtatok az erkélyen nálatok még Katival, Ádival és h Győző mit kérdezett? vagy, hogy amikor szilveszterkor álldogáltunk a B porta mellett, mit mondott a részeg lány, aki odajött hozzánk? emléxel, amikor Győzővel egyszerre nyitottunk ki a fiú wc-ből még egy c-klubbos buli alatt?.. azt az arcot sosem felejtem el.. a féltékenység.. pedig csak.. tudod te... sokszor féltékenyen néztem a kis szőke libára, aztán belenyugodtam, hogy nekem ebben a játszmában nem osztottak lapot, sok erőmbe tellett neked nemet mondani amikor rádöbbentél majd egy évvel a szakításunk után, hogy álmaid nőjének tartasz. koligt volt a legnagyobb elégtétel..hajnal fél 5kor a B portán ülve berekedve, hullafáradtan és csontrészegen bizonygattad nekem, hogy mennyire sajnálod, h elcseszted anno kettőnk között, és h minden szempontból én voltam az aki neked kellett volna, de én kőszívű, gonosz voltam és nem engedtem a csábításnak. és emiatt borzasztó büszke vagyok magamra, mert ehhez nem voltál hozzászokva, hogy visszautasítsalak., most visszatekintve erre az egészre azt kell mondjam szőröstül-bőröstül megérte, sokat tanultam az egészből és fura de talán egy barátomnak tartalak vagy nemistudom minek, de az biztos, hogy mindig különleges helyed lesz nálam a szívemben(?) najo.. ott azért talán nem.. de a lelkemben örök nyomot hagytál és tegnap legszívesebben azt mondtam volna neked, h szeretlek (és nem úgy!!!!), csak annyira megörültem neked, és tudom(de te nem:D) hogy sokszor mondvacsinált indokokkal ráztalak le és direkt nem vettem fel a telefont.. de tegnap nem tettem és örültem a találkozásnak és vártam, h találkozzunk, és ezen lepődtem meg, ez az amit meglepődve tapasztaltam. szóval kedves Lóri mi is lesz másfél év múlva?:P

débutant..

asszem itt a dátummal nincs minden rendben, mert persze utólag állítottam be:P de ezután már nem fog rakoncátlankodni és megviccelni benneteket, hogy az első bejegyzésemet holnapra dátumozza csak.. majd belejövök ebbe.. vagy nem.. de az esélyt megadom magamnak..

reakció..

na kész. hugom olvassa a blogom első bejegyzését, erre mit hallok félpercenként??? hogy felvisít, röhög 2percet, elhallgat és újrakezdi... remélem megfullad:D

...cherry queen. már eddig is kacérkodtam a blogolás gondolatával, de úgy döntöttem, majd akkor kezdek csak bele, ha történik vmi, ami miatt érdemes belevágni. neszeneked történés, elég volt csak lemennem vacsorázni:) vacsi után-gondoltam én nagy naívan- elfogyasztom azt a jól megérdemelt fehércsokis cherry queen-t, ami ott kandikált kifelé a dobozából és hívogatóan szemezett velem, szinte könyörögve, h. naaaa vikiiiii egyél meg. én meg najo: legyen, te akartad.. szépen kibontottam, ajkaimhoz emeltem és félbe haraptam és kiszívtam a levét belőle.erre! foggalmam sincs, h mitől de nekiálltam fulldokolni,pedig eskü nem beszéltem közben, nem röhögtem közben, és nem anya, mohó sem voltam...De ez nem az a kategóriás fulladás volt, h jóvan verd hátba, kettőt köhint a gyerek aztán szevassz. Hanem amikor tényleg nem kapsz levegőt és azért küzdesz hörögve, hogy mégiscsak kapj mert ejj de nem mókás ez igy..miközben egy fél cherry queen még ott van a szádban mert természetesen nem is nyeltem le. közben persze rámjött a röhögőgörcs is, mert hugom első reakciója az volt, h nekiállt röhögni, és mondogatni, h köpd ki, köpd ki. aztán mikor látta, h nem viccelek szépen lassan abbahagyta. és én még mindig nem kaptam levegőt és borzasztóan szar érzés ám, amikor egy amugy teljesen természetes életfunkciód nem működik. közben már anyu is berohant a konyhából, nekem már folytak a könnyeim, anyám meg oltotta a hugom h "a szomszéd néni fia,is palacsintaevés közben fulladt meg és halt meg." aztán egyszercsak valami isteni csoda folytán megint kaptam levegőt. leírhatatlan és visszaadhatatlan érzés amikor hiába veszel levegőt nem kapsz és másodpercek töredékén meg persze egy fél cherry queen-en múlik az egész.
most jót röhögök rajta, és ez a kis mókás dolog vett rá arra, h elindítsam a blogom, igaz talán az első bejegyzésem kicsit hosszúra sikeredett, de ezvan, legközelebb rövidebb leszek, bocsi...