2008. november 20., csütörtök
Ráadásul olyan emberrel álmodtam, akire a legkevésbé vágytam volna. Vagyis ugye a tudatom ezt mondja. De mi van a tudatalattimmal?! Azt mondják, amikor álmodunk, akkor jönnek felszínre bennünk a tudatalattinkban lévő dolgok, mert akkor nem kontrollálhatjuk az agyunkat, így szabadjára engedi a vágyainkat az álmok mezején. Kétségbe vagyok esve, mert rövid időn belül ez a második alkalom, hogy Vele álmodok- és bár most kevésbé emléxem, hogy mit álmodtam pontosan- de a lényege mindkét álomnak ugyanaz volt. Ami lehetetlen, nem akarhatom ezt, nem! Ez egy vicc. Hagyj békén, takarodj ki a fejemből és az álmaimból. Elég.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
Jesszus, gondolom férfi volt az illető, már megint kivel édes? ki zaklat álmodban?megverjem?
Persze, hogy férfi. Ott az "m" a címkék között. ha azt mondom pécsi és ismered? xD
Jézuom, álmodban zaklat a szemét?:D Mi szépeket álmodsz?
Én mostmár két éve küzdök egy emberrel álmaimban... Hmmm, őt is lehetne "m"-mel jelölni...
Át tudom érezni a helyzetedet. :) Mondjuk nekem ez az "m" még mindig nagyon hiányzik.
Nekem egyáltalán nem hiányzik. És van egy barátom, akit szeretek. Ezért is nem értem, hogy miért ő szerepelt az álmomban..
Isten útjai kifürkészhetetlenek... :)
Megjegyzés küldése