V

a nap végére megérkeztek a pozítivumok is azért:), annak ellenére, hogy amikor mentem, mit mentem.. futottam!.. a villamos után, és rosszul léptem fel a "kifutónkra",majdnem kitörtem a bokám, és hogy visszafelé a 32-es sikeresen lefröcsölte a gatyámat..
meg kell h állapítsam, h bazi messze van a koli a mostani lakhelyemtől és igencsak sok időmet elveszi ha meglátogatok csak 2 számomra kedves embert, mert ez oda-vissza bkv-val is 3 és fél óra volt..
nemtudom korábban miért nem figyeltem fel ezekre, de most ezek az iciri-piciri dolgok teszik széppé egy napom:
-Berta telefonhívása, hogy meghívott egy lightos cola-ra a büfében, hogy epres vízipipáztunk(amitől a ruhámnak eper illata lett), az egészséges kis kacagása
-Mel vicce:
"Nagypapa kérdezgeti a kisunokáját:
-Na kisunokám mit kapsz akkor, ha kivered egy oroszlán farkát?
-Oroszlángecit!
-Így van! Na és mit kapsz ha kivered egy víziló farkát?
-Vízilógecit!
-Így van! Na és mit kapsz ha kivered a nagypapa farkát?
-Nagypapagecit!
-Így van, meg egy csokit!"
-hogy összetalálkoztam azzal a sráccal, akivel tavaly LEN-en ismerkedtem össze és azóta nem is láttam
-ÉvuSKA "holnap eljössz velem vásárolni" kérdése és az a kis mosoly az arcán
-A metrón bazidebazihangosan hardtechnot hallgató srác, aki lágyan dobolt a lábaival közben, leszarva a külvilágot
-A bácsi aki kettővel mellette ült és olvasta volna a kis könyvét, és legalább 3szor a srác irányába nézett, majd kidüllesztette a szemeit, és megbotránkozva rázta meg a fejét

Aztán jött a csúcs:)

Az Örsön vártam a villamosra, mire odalépett hozzám egy kevésbé jól-szituált emberke, kérdezvén nincs-e egy szál cigim vagy apróm. hát mondom sajnos nincs(kezemben az arany marlboro-val, de pénz tényleg nem volt nálam!!!)
Megsajnáltam szegényt ezért beletúrtam a kabát zsebembe hátha akad néhány forint neki, de tényleg nem volt ott se pénz. Térült-fordult egyet, mire odajött hozzám és szinte leb*szott h ne sajnáljak már tőle egy szál cigit. mondom tényleg ez az utolsó..
Harmadszorra mikor odajött, kivételesen nem kérni akart, hanem megkínált a zsebéből előhúzott, igencsak bíztató színű(piros) kommersz itókával, mire udvariasan visszautasítottam a kedvességét,mondván még tanulnom kell. Mondta, hogy ő már megivott két literrel belőle, 8 óta iszik. mondom dejó neked. Kíváncsiságból megkérdeztem h vmilyen alkalomból iszik-e vagy csak úgy. mire természetesen a B választ jelölte meg a kedves versenyző(ki gondolta volna) és mondta h nagy ritkán szokott "csak úgy" inni. nagy ritkán hát persze...

Az utolsó pozitív dolog a mai napomban, ahogy leültem a 32-esen, a következő kis matrica keltette fel a figyelmem:
"Ha nem tanulsz, BKV ellenőr leszel"
Nos ez megintcsak mosolyt csalt az arcomra és rádöbbentem, hogy én nem akarok BKV ellenőr lenni, ezért most szépen el is vánszorgok tanulni..