Ma igazi kis háziasszony szerepét töltöttem be itthon: mosogattam, mostam, ebédet főztem, és ez valszeg holnap is rám marad. délután szedtünk 30 kilo cseresznyét. csak így. minden vicc nélkül. ha finoman szeretnék fogalmazni,akkor azt mondanám, hogy a végén belehaltam volna,ha még egy szemet le kell tépnem. de mivel nem szokásom finoman fogalmazni, ezért azt mondom: tököm ki volt már, meguntam és lejöttem a francba meccset nézni.
Sajnos/szerencsére (mindenki kiválasztja a magának megfelelő opciót) nem sikerült lefordulnom sem a fáról, sem lezúgni a létráról, így gyakorlatilag megúsztam a mutatványt pár karcolással.
Pedig jó párszor végigfutott az agyamon, mi lenne ha leesnék. jó pár méter zuhanás után vajon termetes testem mekkorát puffanna a talajon, és vajon utána fel tudnék-e úgy kelni, mintha mi sem történt volna. Ilyen és hasonló gondolatok cirkuláltak a fejemben, miközben erőteljesen arra koncentráltam, hogy eltaláljam apát azzal a rohadt cseresznyével, amit a kezemben szorongattam. Bal kézzel dobtam, esélytelen volt. (A jobb kezem foglalt volt, valamivel kapaszkodnom is kellett) Bár ahogy próbáltam összeszámolni, 4 kéz is kevés lett volna ezen roppant bonyolult technikájú feladatok összehangolásához:
Dobni a cseresznyét
Szedni a cseresznyét
Enni a cseresznyét és mindeközben
Kapaszkodni is
Ja meg még közben nem sikítófrászt kapni a fejtor-potroh felépítésű 4 pár ízelt lábbal rendelkező csúnyaságoktól( gyengébbek kedvéért: pók), amik itt-ott megbújtak a leveleken, cseresznyeszemeken, és egy-egy óvatlan pillanatban rámvetették magukat a fülbemászókkal karöltve. na csak ettől a két élőlénytől kíméljen meg az Isten, minden mást elviselek.
még a kutyánkat is.. a hugomat is... anyámat is..
szóval bonyolult egy dolog a cseresznyézés.. 18 éven aluliaknak csak nagykorú felügyelete mellett ajánlott. És mentőöv használata kötelező.
2008. június 9., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése