V

ma azt hiszem számos pontban ismét bebizonyítottam, hogy én bizony én vagyok:
-megbüntettek a BKV-n, pedig el kezdtem magyarázni, hogy nemis bp-i vagyok és hogy csak ma jöttem fel Pestre és úúúú észre se vettem, hogy lejárt( több, mint egy hete xD) de az ellenőr bácsi nem annyira kajálta be a szövegemet...
- a szobámban pakolászván beütöttem a fejem a polcomba
-édesanyámmal a több, mint félórás telefonbeszélgetés kb. 3.percében Vikike sírógörcsöt kapott anyuka "vigasztaló" szavaitól. mert:
>kurvára unom már, hogy csak azt bírja hajtogatni, hogy:
> "én már az elején megmondtam,hogy ez lesz" vagy
> "mi a baj Viki?.. hát nemigaz, hogy még mindig itt tartasz, igazán kiverhetnéd végre a fejedből, és megtanulhatnád irányítani az életed"
vaaaaaagy és ez a kedvencem, egy telefonbeszélgetésből sem hiányzó, visszatérő motívum (nem hapax legomenon kérem xD)
>"koncentrálj a tanulásra, neked az a dolgod, hogy tanulj, azért vagy Pesten.. semmi más dolgod nincs." hja kérem, mert ez már csak így megy itten...
óóó és van még egy kedvenc:"Olyan vagy, mint apád." (Erre hallom apu megjegyzését a háttérből: "Az biztos" xD

-Ezekután szegény Csilla megkérdezte, hogy jól vagyok-e.. erre megint nekiálltam sírni,aztán úgy döntöttem, hogy mostmár eleget bőgtem miattad.
-este bevertem a fejem a fürdőszobában a polcba,(ismét!) amikor lehajoltam visszarakni az öblítőt a helyére..
-amikor Csilla kiabált, hogy "Vikiiiiiiiiiiii gyere gyorsan", oly gyorsra sikeredett a dolog, hogy majdnem felborítottam a székem, akkora erővel pattantam fel az ágyról és jól felhorzsolta a vállam

hát tessék, nem is én lennék..