Talán hosszú idő után, most születik meg az első normális bejegyzésem. A nyáron komolyan se kedvem, se időm nem volt ide írni. Meg túlságosan is lefoglalt a Mickey Mouse projekt. És addig nem írhattam semmit "rólunk"*, amíg tudtam, hogy minden egyes nap többször is elolvassa a blogom. Mióta azonban szakítottunk** minden bizonnyal rohamos léptékben csökkent a népszerűségi indexem, mert eltűnt rendszeres olvasóim közül xD
Az igazat megvallva elsőre nem is volt szimpatikus, hisz mégcsak beszélgetni sem lehetett Vele. Az össz kommunikációnk 2 nap alatt a kérdezek-felel de visszanemkérdez-ígyfelelnemsemkell játékra korlátozódott. Így el is könyveltem magamban, hogy jó nagy bunkó, még normális emberi dumálásra sem képes. Kár hogy később módosítottam ezen az első benyomáson. Ejj Viktória, pedig mindig az első a mérvadó. Ezért is találtam viccesnek, amikor msnen olyan teljesen királyul elhülyültünk és szinte nem is volt nap, hogy ne msneztük volna végig az egész napot. Aztán jött az első találkozás, a második meg a harmadik, meg az augusztus 20. ami azt hiszem a csúcspont volt, és onnan jött a mélypont. PÉCS :D . Az az igazság, hogy sok mindenre számítottam csak arra nem amit ott kaptam. 3 napig nem foglalkozott velem, gondoltam is magamban, hogy otthon is tudok rejtvényt fejteni meg sudokuzni anélkül, hogy az ő ágyán ücsörögnék és azt hallgatnám/figyelném, ahogy EVEz*** , kár hogy nem mondtam ki kicsit hangosabban a gondolataimat. Bár amikor közöltem, hogy unatkozom, tudta jól, mi bajom, mégsem tett ellenne semmit. Mintha szándékosan ki akarta volna provokálni ezt a lépésemet és nem volt benne elég gerincesség, hogy a szemem elé álljon és azt mondja: "Héé figyi meggondoltam magam inkább mégsem kellesz, oké?" Ezt mégis könnyebben lenyeli az ember, mintha elhívják vendégségbe majd semmibe veszik és átnéznek rajta gyakorlatilag 3 napon keresztül. Az egyetlen pozitív ebben a 3 napban az Dzsu barátosném megérkezése volt, gyanítom csak azért bírtam ki és maradtam ott végig Mickey Mouse-nál, hogy szerdán találkozhassak Vele. Különben már első este ott kellett volna hagyjam a jó büdös p***ába, magam sem értem miért nem tettem. Egyetlen elfogadható indokként csak Dzsu-val való találkozásomat látom.
Aztán, hogy bebizonyítsam, hogy belém is szorult némi gerincesség, közöltem msnen, hogy nekem ez így ilyen formában nem feltétlenül kell és próbáltam a miértjét kutatni a pálfordulásnak. Nem váratott magára a válasz pár napnál tovább, hozzám lett vágva, hogy jól le írtam, de tehet róla, és sajnálja. Hm ezzel aztán ki vagyok segítve, kössz! És örültem is, hogy majd keresni fog és el kezd teperni értem. Aztán rá kellett döbbennem, szó sincs itt semmiféle 180 fokos fordulatról, csupán megismertem az igazi Miki egeret. Önmagát, aki valójában ő. Aki hiú és büszke és még ha beledöglik se fogja a kisujját se mozdítani értem. És úgy érzem, jobb volt ez így, mintha később derült volna ki, így megmaradt a büszkeségem, a "kapcsolatot" könnyedebben feledni tudtam és nem is hiányzik****. És sajnálom. Sajnálom amiért ő ilyen, sajnálom a volt barátnőjét, hogy ezt el bírta viselni másfél éven keresztül és igazából sajnálom magam, hogy egy egész nyaram rápazaroltam az életemből. Jah és a legszebb az egészben anyámék az első találkozás után megmondták róla a frankót szóról szóra. Csak én nem vettem észre. vagy nem akartam észrevenni inkább?? Amikor eljöttem tőle Pécsről a vonaton olyannyira csalódott voltam.. És nem is tudtam eldönteni, hogy mi okozott nagyobb csalódást: az hogy ő ilyen volt velem vagy pedig elismerni azt, hogy a szüleimnek mind végig igazuk volt és ez megint az én kudarcom. Érdekes kérdés. Magam sem tudtam eldönteni. De tán az utóbbi. De ez legalább egy pozitív haladás, hogy beismerem ha tévedek. Ezt piszkosul ritkán vagyok hajlandó kijelenteni.
Bár nem kértél bejegyzéscímkét, mégis kapsz mert ez itt nem kívánságműsor kedves Walt Disney figura.
*már ha szabad ezt a kifejezést használnom
** már ha volt ez egyáltalán párkapcsolat vagy mi
*** online szerepjáték, kurva unalmas...
****csak a társfüggőségem beszélt belőlem, mikor azt hittem hiányzik
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
*** Az EVE online egy kurva jó játék, egyáltalán nem unalmas. Csak akkor találhatod unalmasnak, ha nézed, ahogy valaki játszik, mert egyébként egyáltalán nem az. Talán ki kellene próbálnod egyszer. ;)
hagyjál békén xD
Megjegyzés küldése