V

Annyira szerencsétlen vagyok, hogy az nem igaz. Ha valaki mesélné, tuti nem hinném el. De mivel velünk tényleg megtörtént ezért kénytelen vagyok. Egy nap egy vonatot lekésni arra azt mondom bárkivel megesik. Egy nap két vonatot lekésni, azt mondom pech, ilyen az én formám. De egy nap 3 vonatot lekésni, hát ahhoz már valami mérhetetlen mértékű gyökérség kell. Amivel csak P és én együtt rendelkezünk. Eredeti terveink között az szerepelt, hogy reggel a 8:55össel eljövök, mert 2től zhzom. Rendben. Húzzunk 7:30-ra ébresztőt, amit én lenyomtam, mivel előbb felébredtem de csak 7:45kor voltam hajlandó kikászálódni az ágyból, majd ezután élesztgetni P-t. Ami nagy hiba volt, legalább 20 perccel előtte neki kellett volna állnom. Majd úgy döntöttünk értelme sincs elindulni ugyis lekéssük. De azért menjünk le, mert úgy emlékeztem van egy vonat, amivel még időben fel tudok érni az órámra, nézzük meg. Lementünk, megnéztük. Hát csak egy órával később lett volna vonat, mint én emlékeztem, annak meg már semmi értelme nem volt. Mérgelődtünk egy sort, megdumáltuk, hogy jövök a 17:45össel. Persze, csak jöttem volna ha nem 17:10kor ébredünk fel még a lakásban, hogy elaludtunk tv nézés közben. Nyuginyugi, van még egy IC 18:55kor. 18:52kor még a zebrán mentünk át, P-t elküldtem a vágányokhoz, hogy tartsa fenn a vonatot. A jegyemet a néni 18:55kor adta ki, mikor kiértem a vágányokhoz és nem találtam a vonatomat sehol,majd felnéztem az órára, 18:56 volt. P csak állt és mondta, hogy ő nem lát sehol vonatot, majd beálltam a vágány mellé és elnézvén a távolba, láttam az utolsó kocsi lámpáit.. Mondom azért nem látod, mert ott megy... Leültünk és röhögőgörcsöt kaptam, hogy ez egyszerűen nem lehet igaz. Végül nem feküdtünk le aludni és hajnalban a 4:53assal jöttem fel Pestre. Amin nem volt fűtés, max az uccsó fél órában, szal egész végig kabátban fagyoskodtam. mókás, mókás az élet. főleg velünk. nem is mi lennénk.