Múlt hétvégén megnéztük a Magyar Nemzeti Galériában a München magyarul c. kiállítást, szerdán eljött elém és beültünk két számomra eddig teljesen ismeretlen, de abszolút sikert arató helyre, tegnap este pedig, amikor hazaértem a munkából, kaptam tőle egy óriáspöttyös túró rudit, és csinált nekem szendvicseket vacsira, hogy én addig csak nyugodtan öltözzek át és dőljek le pihenni.
Aztán amíg ezeket bezabáltam, addig a wc-t szerelte nálunk, miután ezt félig abszolválta,( de csak azért nem teljesen abszolválta, mert amilyen alkatrész kellene hozzá, olyat már nem gyártanak...) megittunk még egy üveg pezsgőt, és összebújva néztünk egy Kés alattot. Cserébe ma hoztam neki a boltból egy pudingot. És mára is van egy üveg pezsgőnk. Úgy érzem magam Vele, mintha már ezer éve együtt lennénk, és mintha minden annyira természetes lenne köztünk. Boldog vagyok.

Egyébként amikor csütörtökön este a Móriczon fagyoskodva vártam a csodára( buszra) akkor egy Suzuki Swift lefékezett a megállóban, kinyitotta az utasoldali első ajtót és kikiabált, hogy ki merre megy és megkérdezte, hogy van-e akit elvihet Budaörsig egy buszjegy áráért. Volt, aki bevállalta. Jófej volt a srác mindenesetre. Riszpekt.

Ti kértétek

Dióhéjban!

Szóval. Az van, hogy ma lesz a negyedik munkanapom. 8 órát dolgozom és mindennap este 10-11 körül esek haza. Remélem megértitek, hogy akkor már nincs se kedvem, se erőm kielégíteni pletykára szomjazó rajongóim vágyát, miszerint panem et circenses. De most megint úgy felvillanyozódtam egy telefonhívástól, hogy úgy döntöttem: beavatlak titeket, mizu velem.
Kicsit mérges vagyok azért, mert a meló miatt lemaradok a mai Ókortudományi Társaság felolvasó délutánjáról. Pedig a mai felhozatal abszolút egyiptológia, élen a tszvezzel. hehehe.
Kicsit jobban mérges vagyok azért, mert hétfőn vizsgázom, és baromira semmi érdeklődést nem tudok felmutatni ezügyben.
Viszont kibaszott mérges vagyok a már 4 napja tartó bkv sztrájk miatt, mert a nyugatihoz járok dolgozni, ami nem épp a szomszédban van, és így jelen körülmények között, majdnem másfél óra, míg odaérek vagy onnan hazakevergek. Ez az egyik legforgalmasabb útvonal egyébként is,- ahol alapesetben a két villamos se mindig tudja maximálisan ellátni a feladatát- most meg kivonták a 4es villamost,( persze, miértisne) és a 6os is csak negyed óránként jár. Nem tudom ezek ott fenn mit hisznek, én azt, hogy ennyi idő alatt kb 4 villamosnyi ember összegyűlik, plusz kb 1 villamosnyi el is sétál már, akik csak 1-2 megállót mennének, és azok, akiknek nem akkora a távolság gyalog sem a két megálló között. De még így is annyian felszállunk már a végállomásnál, hogy zsúfolásig tele van a villamos. Aki ment a napokban 6ossal, az tudja, hogy szabályosan mozdulni sem lehet. És rájöttem teljesen mindegy, mikor megyek vele, ha reggel 8kor, akkor is ez van, ha 11kor, akkor is ez van, és ha este 9-10 körül, akkor is ez van. Egyébként is elég gyakran szokott csordultig tele lenni, de ez most valami overdosing.
Kedden kapaszkodnom se kellett,annyira be voltunk ékelődve, hogy tartotta az egyik a másikat, de annyira, hogy egy olyan mozdulatot nem tudtam megcsinálni, hogy benyúljak a zsebembe a telefonomért. Tegnap este meg 20 percet dekkoltam a Móriczon, buszra várva természetesen, aztán amikor futni kellett utána, már alig éreztem a lábfejeimet, annyira át voltak fagyva.
Éljen a BKV. Amugy jó ez nekik? jó ez nekünk? NEM. hát akkor meg minek csinálják??
És még az mp3amba is lemerült az elemem. De most semmi sem érdekel, se a sztrájk, se a meló, se a vizsga, se az, hogy meg kellett volna írnom a mentorbeszámolómat és elküldeni úgy egy héttel ezelőttre, mert hétfőn jön hozzám Szidni (ha már múltkor mégsem jött el) és nálam alszik.

Tegnap meg az realizálódott bennem, hogy G. alkohol fogyasztás után és Márk társaságában minősíthetetlenül viselkedik a BKV-n. Illetve nemcsak ott, hanem mindenhol. Egészen kiábrándító tud lenni, ami végülis nem is baj. Legalább most meghazudtolhatom a 2-vel ezelőtti postomat, miszerint annyira kell ő nekem.
Nekem nem kell egy olyan ember, aki csekély sörivás után, társaságban képtelen viselkedni és szégyenkeznem kell miatta, mert 22 éves létére, olyan, mintha egy 16 éves szaros gyökér tini lenne.

nem is én lennék..part2

..ha a ma reggelem nem indult volna, úgy ahogy. Késve indultam munkába, ami mégcsak hagyján, de baleset miatt feltorlódtak a villamosok a 4-6 vonalán és kb gyök2-vel haladtunk a borárostól a mester utcáig, amikor a sofőr közölte velünk a mikrofonban, h mizu és ez a tempó várható végig. Na nekem itt kész, elegem lett, leszálltam két megállóval előbb. És találjátok ki. Ahogy leszálltam róla, meglódult, a következő megállónál utolértem, aztán az a szemét mégis előbb odaért ahova kellett, mint én. és persze 10 percet késtem, ami 1000 HUF levonással jár. nice. thx to the BKV.

ma a villamosra pont akkor sikerült felszállnom, amikor egy ellenőr épp megbüntetett egy lejárt bérlettel utazó csajt. Ő is tolta a szöveget, amit anno én,* de -ahogy nekem se- neki sem jött be a történet. Ellenőr nénik kedélyesen megkérdezte hölgyeményünket, hogy helyszíni bírságot óhajt fizetni, vagy csekket kér. Na most azt persze elfelejtette hozzátenni, hogy ha csekket ad, de a csaj 8 munkanapon belül bemutat egy -a büntetés időpontjában is- érvényes bérletet, akkor megússza 3000 HUF-ból, és nem kell a 12rugót kiperkálnia. Igy szerencsétlen csaj perszehogy inkább 6ezret fizetett. Na most erre merje valaki azt mondani, hogy nem zsebbe ment!!!!



*miszerint, mióta lejárt a bérlete, csak aznap jött fel először Bp-re és huha nem is vette észre

*kisláááány* üzenete:
jah én leszálltam az üllőin mer már untam az egyhelyben állást
*kisláááány* üzenete:
és míg sétáltam át a borárosra vagy 3 villamos biztos elment mellettem
Tib üzenete:
LOL
Tib üzenete:
ez vagy te... lúúúúúúúúúúzer
*kisláááány* üzenete:
az
*kisláááány* üzenete:
el kell h ismerjem
*kisláááány* üzenete:
nem is én lettem volna, ha nem
Tib üzenete:
nem baj, igy is szeretünk
Tib üzenete:
pontosabban igy szeretünk

mindenki azt mondja a pesti emberekről, hogy semelyik sem törődik a körülötte történő dolgokkal és hogy mindenki csak megy, de nem figyel a másikra. örömmel jelentem, hogy a nagy többség valóban ilyen, DE ott a tisztelet a kivételnek. pl, ma a gyors 7es szokásosan csurig tele, felszáll az öreg nénike, ülőhely ofcourse nincs és rajtam kívül 3 ember mozdult be hogy átadja a helyét neki. ezt azért elég király volt konstatálni...