ma reggel sikeresen úgy mentem iskolába, hogy végig le volt húzva a sliccem és ezt csak a suliban, a liftben vettem észre. kiváló.
ezekután volt 1-2 felettébb kínos köröm, majd a tanár kijelentette, hogy az én képességeimmel, egy kicsit több energia ráfordítással sokkal sokkal jobban is menne nekem ez az egész.
ezt kb. már negyedszerre hallottam tanár szájából, és itt már a sírás kerülgetett, annyira tudtam, hogy igaza van és annyira szégyelltem magam. egy kib*szott lusta szar vagyok, hogy a világ nem látott még hozzám hasonlót. és hányszor hallottam már. "........., magának szerintem nem a képességeivel van a baj, hanem a szorgalmával".
magyarul nincs elég nagy seggem ahhoz, hogy rendesen leüljek tanulni. Pedig ha tényleg tisztességgel odatettem volna magam a 3 év alatt, annyira, amennyire, csak tőlem tellhet, akkor klasszisokkal jobb lehettem volna.
Amilyen boldog volt a tegnapi napom, a mai annyira siralmas.

A szupernagyi megvarrta a táskámat. Ezúton is köszönöm Tomi. A sütit jövő hétre megsütöm a szupernagyidnak. Most mérhetetlenül boldog vagyok, főleg mivel jön szét egy másik füle is. A mai napom teljesen érvénytelen volt. Délelőtt 10kor összegyűltünk páran, mondván gyakorlunk a latin zh-ra, amiből az lett, hogy én javarészt vagy a hajamat tekergetve/tapogatva/igazgatva elmélkedtem dolgokon, vagy üveges tekintettel bámultam magam elé és a háttérben, szinte alapzajként véltem csupán hallani, amint mondják a többiek, hogy participiuminstanspassivi kell a gerundivomoszerkezetbe, vagy mániákus röhögőgörcsöt kaptam random dolgoktól, ami csupán azért volt kellemetlen, mert mindezt egy telisteli könyvtárban műveltem. igen, én.
A latin zh-m 4es lett, és 3.5-ös átlagra a tanár 3-ast akart adni, aztán úgy döntöttem, hogy ringbe szállok a 4esért, mert okéoké a szavakat nem tudom, se megtanulni, bemagolni meg pláne nem,de attól még pengébb vagyok a csoport nagyrészénél (bocsánat a nagyképű kijelentésért, valahol építenem kell az önbizalmamat) és nem vagyok hajlandó kibékülni egy 3assal, amikor simán lehetnék jobb is. Elég lesz a sok görög szövegolvasásból a szar jegy-ha egyáltalán lesz jegy :D-, nem kell még ebből is. Most meg folytathatom a beadandóm írását a görög hadihajókról és a tengeri harcmodorról a görög-perzsa háborúk idején.
Ha ez nem lenne elég, ma Kosheen koncert lesz a Greensorry-ban, és én nem tudok menni mert reggelfélkilenctől zh-t írok. újfent. éljen.

szóval az, aki ellopta a kajajegyemet tartalmazó nekem szánt levelet, remélem megfullad a kajától amit vesz rajta. Igen, mivel az én nevem és címem volt rajta, erősen gyanítom, hogy nekem címezték, ennek ellenére valaki nem átalkodott pofátlan módon lenyúlni előlem, pont most, amikor a legnagyobb szükségem lenne arra, hogy gyorsan megkajálhassak valahol, vagy rendelhessek vmit, és ne kelljen a konyhában órákat álldogálnom, mert jelenleg ilyesmire nincs időm.
Így tehát a tegnapi reggelim egy azaz 1 db raffaello volt (amit a latinos csoporttársamtól kaptam. Igen tőled Tomi, szia!), ilyen szinten semmilyen kajám nincs.
A tegnapi estém egyébként nagyon jó volt, három tanulságot szűrtem le belőle:
1:citromos Gössert nem veszünk többet 450-ért Ágostonunk kertjében
2: a hamburgerük viszont relatíve olcsón baromira finom
3: a kontinensünkről elnevezett Art mozi iszonyatosan bájos

Egyébként a cicás táskám egyik füle félig elszakadt és Tomi elvitte a nagymamájához, hogy ő megnézi, és ha tudja megvarrja. Álomférfi. :D

Ma reggelnyolctól délutánkettőig szinte folyamatosan a mai latin zh-ra készültünk csoporttársammal. ( a tanár-aki egyébként a latin érettségi bizottságnak az elnöke- kitalálta, hogy ő most megreformálja a bizonyos madár utcai nyelvvizsgát, és rajtunk teszteli le az új feladatsort) Emiatt nem mentem be órára se, és emiatt a mai napra teljesen félretettem az angolt, erre kiderült, hogy le se lesz osztályozva.
Aztán meg az egyik csoporttársam megkérdezte, hogy igazi ceruza van-e a fülemben, és képes volt megkérdezni, hogy lefényképezheti-e. És képes volt lefényképezni.
Erről a fülbevalómról van szó egyébként. Király, mi? :)

Május 13-15 között pedig Egyiptológiai Konferencia lesz a Szépművészeti Múzeumban, ahol többek között előadást tart a tanszékvez és az egyik kedvelt tanárom is (direkt nem kedvencet írtam, miután eddig összesen a 3 tárgyból, amit tart nekem 5ször buktatott meg, elvből nem írhatom le, hogy kedvenc), aki egyébként a zárójelben leírtak ellenére korrekt és tényleg kedvelem. Érdekes, hogy mindig azokat a tanárokat kedveltem/kedvelem a legjobban, akik a legtöbbször húznak el a vizsgákon. Beteges egy perverzió.

Jelentkezési statisztikák

Lecsekkoltam a felvi.hu-n, hogy mennyien jelentkeztek idén hollandra.
Első helyen 34-en adták be, a szakra az irányszám pedig 5-20.
Tavaly 33-an jelentkeztek első helyen, 20-at vettek fel, 410-es ponthatárral.
Tehát legalább 14 embert kell magam mögé utasítanom, és a kereken egy hónap múlva esedékes emelt angol érettségit minimum 80 % fölött kell megírnom. Ha 85 %-kal számolok, akkor lesz 415 a pontom, és az még mindig csak 5-tel több, mint a tavalyi ponthatár. Nem vagyok megelégedve.
Egyébként lecsekkoltam az ókori nyelvek és kultúrákat is. Oda asszíriológiára és egyiptológiára együtt nem jelentkeztek annyian, mint hollandra. Első helyen csak 30-an. Hőn ahított szakunk népszerűségi indexe csökkent. Megjött az emberek esze.

Happennings

Akkor most összefoglalok ismét.
A hetem jobbára iskolával, fénymásolással, postára futkosással, ügyintézéssel és sorban állással tellt.
Jelentkeztem hollandra, oroszra és lengyelre. Igen, ebben a sorrendben. Ezenkívül jelentkeztem szintemelő érettségire angolból. Ez így mind összesen 33 darab ezresembe fájt. nem mókás. Nagyon remélem, hogy minden borítékot jól címeztem, csatoltam a megfelelő fénymásolatokat, a jelentkezési lapokat tökéletesen kitöltöttem, nem felejtettem el semmit sem, mert ha igen és bármit visszadobnak, kitépem az összes hajam.
Tegnap Sterbinszkyre roptuk hajnalig az első sorban. Voltak megdöbbentő pillanatai az estének. Többek között megdöbbentő volt, hogy mennyien próbáltak meg felszedni abban a szent minutumban, hogy bármelyik fiú(m) magamra hagyott. Volt, aki felajánlotta, hogy csatlakozzak hozzájuk, volt aki értetlenkedett, hogy miért nem táncolok vele, és volt, aki megkérdezte, hogy süket vagyok-e,-minekután már 3adszorra tette fel ugyanazt a kérdést és én még mindig nem értettem- neki azt üvöltöttem csak, hogy "igeeen"
Aztán megdöbbentő volt, hogy megint mennyien akartak minket összeboronálni Márkkal. Akkor mégegyszer s utoljára: Nem, nem jártunk. Nem, nem járunk. Nem, nem is fogunk. Köszönjük.
A legmegdöbbentőbb az a srác volt,-akit még a sötét májos múltamból ismerek, szimplán ismerős kategória, semmi több-, aki eddig köszönni is alig volt képes nekem, most odatoppanván hozzám a barátnője mellől,megragadta a fejem és két akkora hatalmas cuppanós puszit lenyomott, h csak pilláztam mivan.
Az este nagyon pozitív és nagyon negatív dolgát még megemlíteném. A hamis raffaellom az utolsó szemig elfogyott, pedig ez csak a kísérleti fázis volt, most csináltam először. A vadonatúj gyönyörűszép csajos karkötőmet pedig valahogyan valamikor elhagytam, és fogalmam sincs ez hogyan és mikor történhetett, és főként az bosszant, hogy ezt én miért nem vettem észre egész végig. Gondolom kitaláljátok melyik a + és melyik a -.
Ma pedig én jótét lélek a postán a sorban magam elé engedtem egy kismamát a babájával, pedig már én következtem volna. A boltban meg a visszajárót a "Magyar Vöröskereszt"-es urnába szórtam. Cserébe meg azt kaptam, hogy 40 percet fagyoskodhattam kinn a Sasadin, mert a busz nem méltóztatott jönni, aztán még a buszsofőr is leoltott, hogy miért nem mentem el a gyorsjárattal. hát anyátok.
Holnap reggel 8-ra pedig megyünk hugommal koszorúslányruha-próbára. Végre megismerem unokatesóm ír vőlegényét.

Túl sok új publikus dolog nincs a nap alatt. Rengeteg minden történt, de csupa olyan, hogy szinte senkinek sincs köze hozzá, szóval azokat inkább megtartom magamnak. :)
Ami publikus is és számomra érdekes is, pl, hogy tesóm pasija összetegeződött apámmal. Rákérdeztem a dologra apunál, miután feltűnt, hogy Laci második napja köszönt apunak, úgy, hogy "hello" és nem egészen értettem, hogy akkor most mivan. Úgy tűnik, hogy lemaradtam egy körrel.

Aztán úgy tűnik a család belenyugodott a másoddiplomás dologba, csak nem értik miért épp azt választom, amit választottam. De végre nem osztanak érte, nem ellenkeznek. Teljesen le vagyok döbbenve. Azt nem állítom,hogy támogatnak is, de az, hogy nem tiltakoznak ellene kézzel-lábbal, már nagyon nagy lépés.
Beadagoltam a szintemelő érettségit is nekik, és az ellen sem ágálnak. Nem tudom, hogy csináltam, de teljesen jó vagyok.

Ja és van egy filmajánlatom is: Harry Brown.
Mindenképpen ajánlom, nekünk nagyon bejött :)
Itt a zenéje!

Az egyik harmadéves lány mesélte ma el esetét a tanszékvezetővel* és alig hittem a fülemnek. Szituáció a következő: Tanszékvez megkérdezi a lánytól, hogy miből írja a szakdolgozatát, a lány mondja, hogy koptból, mire a tanszékvez kommentálja:"abból a szar nyelvből?" (közben mögöttük ott kullog szerencsétlen kopt tanárunk**), majd beérvén az irodájába feldobja a labdát a lánynak, "na? biztos nem gondolta meg magát? még nem késő, még széttéphetem a címbejelentő lapot!" Erre a kopt tanár finomkodva ugyan, de azért lecsapja a labdát, hogy "jaj nemnem, ha már egyszer elkezdtük, nem szabad mostmár belekavarni neki"
Remélem jövő decemberig megtalálják a blogomat és akkor az fix, hogy soha a büdös életben nem lesz nekem diplomám egyiptológiából.

* rágugliztam a tanszékvezetőre és fenn van wikipédián. ezígymi?
** aki mellesleg az én témavezetőm is, mert én is "abból a szar nyelvből" írom MAJD a szakdogámat

Tegnap reggel egyébként csokimikulást reggeliztem. Ma meg a görög tanszéki könyvtárban kerestem egy könyvet és közölték velem, hogy a Szegedi Tudományegyetemen meg is van. na, mondom de jó... Azért Szegedig nem szeretnék elmenni 30 oldalért. ELTE. bazmeg.