A tegnapi ruhapróbánk nagyon jó hangulatúra sikerült, és gyorsan, egyszerűen dűlőre jutottunk, miután én lelkesen vállaltam a próbababa szerepét. Aztán egész délután és este vendégek voltak nálunk, amit szintén nagyon élveztem. Megismertem unokatesóm ír vőlegényét, akit meg kell zabálni. Egyszerűen annyira aranyos, hogy az nem is igaz. Közvetlen, mosolygós, kedves, és cseppet sem veti meg az alkoholt. Azt már megértette magyarul, hogy "sörre bor, mindenkor, borra sör forever". Röhögött egy jót rajta és azt mondta,hogy élvezni fogom az esküvőt... De egyébként azt mondta, ahogy hallgatja a beszédünket, olyan neki az egész, mint egy hatalmas szó. By the way unokatesóm is és ő is borzasztó ír akcentussal beszéltek, sokszor abban sem voltam biztos, hogy amit mond, az egyáltalán angol-e. Aztán megnyugtatott, hogy majd gyakorolhatok az esküvőn, mert engem szeretnének a polgári esküvőre tolmácsnak. Hát. Elvállaltam.
Ezenkívül keríteni akarnak nekem egy pasit, mert voltam oly balga és megkérdeztem, hogy a vőfélyek mind házasok-e. De én tényleg csak kíváncsiságból kérdeztem. Ezek meg egyből azon tanakodtak, hogy ki az aki facér, rendes is és még jól is néz ki. Áh.
Az esküvőre jön kb 70 ír, akiknek ki lesz bérelve az egész zalacsányi kastélyszálló és még utána itt partyznak egy hétig. Írországban egyébként a minimál bér 300 Euro/ hét, a munkanélküli segély pedig 255 Euro/ hét. Én elmegyek Dublinba munkanélkülinek. Jobban megéri, mint itthon dolgozni.

Tegnap reggel egyébként csokimikulást reggeliztem. Ma meg a görög tanszéki könyvtárban kerestem egy könyvet és közölték velem, hogy a Szegedi Tudományegyetemen meg is van. na, mondom de jó... Azért Szegedig nem szeretnék elmenni 30 oldalért. ELTE. bazmeg.

Az van, hogy ma elkezdődött az ICYE( International Congress for Young Egyptologist) és elmesélni nemtudom mekkora élmény volt hallani azokat a nagy embereket előadni, akik a tankönyveimet írták. Egy egyiptomi srác megtalált minket Évával, bemutatkozott, érdeklődött, és közölte,hogy látni akarja a városunkat, mert most van itt először. Na igen. Kár,hogy egyikőnk se budapesti.
De ez mégcsak az első nap volt, a java jön holnap és holnapután.
Aztán felmásztunk a Gellért hegy tetejére G.vel, söröztünk, vizipipáztunk és majd 5 órán keresztül csak beszélgettünk, folyamatosan egymás szavába vágba. És rájöttem,hogy nekem kell ez a srác. Ugye milyen kár, hogy van barátnője.
A legkiábrándítóbb az, h a csaj annyi idős, mint a hugom. A legszebb pedig az volt az egészben, h amikor megkérdezte h milyen pasit képzelek el magam mellé, milyen az ideálom,akkor legszivesebben azt válaszoltam volna h "olyat, mint te, pont olyat. külsőre is, belsőre is". Ott ordított ez a mondat a fejemben, de szerencsére nem mondtam ki hangosan, helyette elfordítottam a fejem és azt mondtam h "nem tudom." Viszonylag hamar realizálódott bennem, h én viszont nem kellek neki, amikor előadta, h ha valamit szeretne tőlem, akkor mennyire dobogna a szíve, h bármelyik pillanatot kihasználva hozzám érhessen( és ezt még szemléltette is), vagy mennyire izgult volna, hogy a találkozóra igent mondok-e, de így h csak barátok vagyunk nem is gondol így rám... Szóval kár is álltatni magam. Szokásos.
Aztán hazajöttem, rendeltem egy pizzát, megnéztem a legújabb Supernatural részt, kivasaltam a hajam (jól megnőtt már) megpróbáltam a görög töri vaktérképes zhmra tanulni (nem ment) és most nekilódulok a latinnak, hátha több sikerrel járok.

nem is én lennék..

...ha a ma reggel vett gyümölcslevemet nem öntöttöm volna a munkahelyemen az asztalomra, de az még csak hagyján, hogy az asztalra, mert a billentyűzetbe is. Mert ugye én okos és kedves és szép ( wehehe) azt gondoltam, hogy rá van csavarva a teteje és fel akartam rázni, ezért oda se néztem, csak automatikusan gyakorlatilag beleborítottam a space és a felette levő billentyűk közé. Hát szokásos. Taps. Taps. Gratuláció. Rózsákat az öltözőszobámba kérném...

"Kedves Télapó

Jó gyerek voltam egész évben, ezért a következő ajándékokat szeretném:

-> Szeretnék orchideát (szépet)
-> Szeretnék Anna Geddes naptárt
-> Szeretnék sok pénzt
-> Szeretnék műkörmöt (ízléseset, diszkrétet)
-> Szeretnék új cipőt és kabátot
-> Szeretnék csokit
-> Szeretném ha elmúlna a felfázásom
-> Szeretném ha mindenki kívánságát teljesítenéd
-> Szeretném ha meggyógyítanád a beteg hozzátartozóimat
-> Szeretnék jól kereső egyiptológus lenni

Most más nem jut eszembe. Várlak decemberben az ajándékaimmal

Üdvözlettel: Egy lelkes rajongód"

nagyon hiányzik a koli, meg a kolis arcok. úgyh békehadjáratot indítottam.. úgy döntöttem nincs értelme sem helye gyerekes durcinak és a "haőnemkeresénsemkeres"-nek. Így első körben írtam volt szobatársamnak, akivel sikerült nagyon csúnyán összebalhézni, és már vagy 3 hónapja biztos nem beszéltünk egy árva betűt sem. De persze nem kíváncsi rám, én kérdezek ő meg válaszolgat. Nem baj, legalább elmondhatom h megtettem a kezdő lépést. De most fordult a kocka, elkezdtünk igazán beszélgetni. Persze előjöttek a sérelmek meg az indulatok, de vmikor ezt is meg kell vitatni. Na meg persze kapom az osztást, ami talán jogos, de ezen is előbb-utóbb túl kellett esni. Szar indítás ki tudja még mi sül ki belőle. persze nemtudunk úgy tenni, mintha meg sem történt volna de eljutottunk egy értelmes beszélgetés szintjére.

a mai napom mondhatni egész pozitív volt. merthogy:
> elég sikeres görög zh-t írtam
>tulajék azt mondták a héten vmikor kapunk mosógépet végre, de ha nem is a héten, akkor már nagyon a közeljövőben
>a szomszédaink iszonyat tündérek, a bácsi átjött, megcsinálta a zuhanykabinnál a fúgázást rendesen. majd így mellékesen megkérdezte, hogy véletlenül nem tartunk-e igényt szőnyegekre, merthogy nekik van felesleges, amit nagyon szivesen odaadnak használatra, ők ugyis vettek újat. Így esett, hogy főhősnőinknek lett 3 db szőnyege, ami nem a legcsúcszuperebb ugyan, de ebbe a lakásba szinte tökéletes és máris otthonosabban fest. Vadidegen embereknek kölcsönadják a holmijukat és fizetségül mindösszesen egy "köszönöm"-öt kérnek. Ejj hát lehet pesti emberekben is abszolut pozitivan csalódni.
>és minden rendben az újdonsülttel
>meg amugy is sütött a nap és október közepén egy pólóban mászkálhattam. Kell ezeknél több? :)

holnaptól Pesten vagyok és mivel egy zsírúj lakásba költözünk, ezért nemtudom meddig de nem lesz netem. szóval ne lessetek msnen, vagy hogy reagáljak mailekre vagy írjak itt. Bp Rlz :)

holnap megyek Pécsre. juhú. juhú. juhú :)

fél deci pálinka gyógyír a pocigörcsre.

talán mégsem vagyok annyira egyedül, mint azt hittem.. Ha jobban összeszámolom akad legalább 5 ember akit érdekel a sorsom. szinte hihetetlen.. kellemes meglepetések...

ennyi lett volna a lelkesedés?
kinevethetem magam?
kinevethettek ti is... xD

ma a munkahelyemen csak ültem, ültem, pörgött az agyam a reggeli veszekedésen és gondolkoztam azon, hogy miért kell nekem állandóan ezt hallgatnom.
Már reggelizni se tudok úgy lemenni, hogy ne kapjak olyan adag fejmosást, hogy a végére már alig tudjam visszatartani a sírást.
Jött a "bezzeg az Xy néni lánya minden vizsgáját 3asra, 4esre csinálta meg."
"Bezzeg a ......... -nak 17 vizsgája volt mégis mind sikerült neki"
"Bezzeg a ..... már a doktorit is megcsinálta"
"Csak te vagy ilyen, hogy megrándítod a vállad ha nem sikerül egy vizsgád és hogy, majd akkor jövőre"
É: "Anya tudod mire jöttem rá?
A:?
É: Hogy mi sosem fogunk igazán kibékülni, sosem fogunk közös nevezőre jutni, csak kisebb-nagyobb fegyverszüneteket tartunk
A:Dehát nem lehet veled beszélni, mert megsértődsz.*

"Nem kellett volna Rád hagyni ezt az Egyiptomot, te nem küzdesz ezért"
"Megint albérletet keresel, és majd megint megbuksz?"**

É: "Úgy bírom, hogy olyan dolgokról prédikáltok nekem, amikről fogalmatok sincs. Vagy ha elkezdem magyarázni, nem érdekel titeket, el felejtitek***, nem értitek stb. Én vagyok ott, én intézek mindent"
A: "Mégse tudsz semmit."
É: "nem hát"..

És ehhez hasonlók... ez csak egy kis ízelítő volt.
Vállaljak kevesebb angolt, hogy jobban megtaláljam az egyensúlyt tanítás és tanulás között, de ha pénzt kérek, nem tud adni...
Ha lenne pasim azt hallgatnám: "Ne Xy-ozd el az időd, tanulj!"
Ha lenne bármi hobbim, aminek úgy igazán hódolnék, akkor meg ezt: "
Ne csináld ezt meg azt,hanem tanulj!"

Sosem fogok tudni megfelelni az elvárásoknak. Elérhetetlen magasságban van az a mérce. Amíg itthon vagyok nem tudok úgy döntést hozni, hogy ne gondoljak bele vajon mi lesz ha kiderül, vajon jól döntöttem-e, vajon mit fognak hozzá szólni, csak az árnyéka vagyok önmagamnak. Kell nekünk évközben azt hiszem az a 180 km távolság. Jót tett a kapcsolatunknak.


*most nem azért de ezen vajon komolyan csodálkozik?
** ezt az összefüggést hogy?...
*** vagy élből meg se jegyzi