Egyébként megint beköszöntött az az időszak, amikor kv+koffeintabi combón élek.

Tegnap pedig madárpókokat és skorpiót etettünk, rendeltünk egy pizzát, vettünk citromos Gössert és megnéztük az Underworld 3-at (Rise of the Lycan), ami egyikőnknek sem tetszett, szóval igazán jó választás volt.
Ugye volt már róla szó korábban,hogy viszolygok a pókoktól. De ezektől nem. Ezek szépek, aranyosak és addig ez marad a véleményem róluk, amíg köztem és köztük van egy üveg, ami elválaszt minket egymástól. Addig minden oké, addig minden jó. Addig nagyon szívesen elnézegetem őket, megcsodálom, ahogy levadásszák a kajájukat és meglesem, ahogy hálót szőnek. De halálfélelmem lenne, ha hozzájuk kellene érnem, vagy elviselnem azt, hogy hozzámérnek. Ennek ellenére nagyon érdekes állatok és hogy lássátok ti is, milyen csodálatosak, összekukáztam róluk képeket, mind a 4 fajtáról külön-külön mutatok egyet.

Fentről lefelé haladva bemutatnám, 4 új kis barátomat:
Albo, Geni, Vagens és Chromi.

Ugye milyen aranyosak?
Bezzeg, amikor a botsáskát mutatta meg nekem,hogy milyen jófej, ahogy az első csápjaival integet, sikítottam egyet és fél másodpercen belül az ágy másik végében voltam.
Na ennyit az arachnofóbiámról. Hogy hívják a botsáskáktól való félelmet? :D

Tulajdonképpen ma Márk adta a számba a megfelelő szavakat ahhoz,hogy megfogalmazzam a megfogalmazhatatlannak hitt "érzéseimet" és rájöttem,hogy az ő esete tökéletesen illik az enyémre. "Amikor nekem kellett az illető, én nem kellettem neki, most hogy kellenék neki, nekem már nem kell." Nem tehetek róla. Máshogy nézek rá, nem, mint potenciális jelölt, vagy akiben a leendő pasimat látnám, hanem mint egy barátra. Szimplán, csak egy barát. Semmi több.

Egyre inkább érzem, hogy Ő kell nekem*
Kell nekem és nemértem mi történik velem. Nem a szokásosak a reakcióim a dolgokra. Nem haragszom, nem sértődöm meg, csak hiányzik és szeretnék vele lenni. De egy biztos, a büszkeségem nem adom senki kedvéért, remélem és nagyon bízom benne, hogy rá fog jönni, hogy kellek neki. Remélem. Tegnap este itthon áradoztam róla és ha belegondolok, igazából magam sem értem, hogy miért. Nem a pasim és nagyon úgy fest, hogy nem is lesz. Felesleges volt anyámékat azzal hitegetnem, hogy megtaláltam a legideálisabbat számukra. És számomra is. Az elsőt, akit másnak és jobbnak érzek a többinél együttesen, és az első, akire azt mondom, hogy a családom tudná kedvelni. Ez van bennem. Minden ellenére. Mennyivel könnyebb ezeket a dolgokat csak úgy leírni, mint face to face elmondani valakinek. És!!! A legszebb az egészben, hogy ezeket Ő sosem fogja megtudni..


* innentől kezdve: Mr. R

a tegnapi napom és előtti éjszakám egyenesen katasztrofális volt. éjjel a csoptársamnál aludtam a volt albimban a volt kanapénkon, ami azóta sem lett nagyobb, mióta elköltöztem onnan, mégis rákényszerültem, hogy azon aludjak. legalább puhának, puha volt. az este folyamán iszonyatosan rám hajtott, és baromi nehezen sikerült vele megértetnem, hogy ne piszkáljon, ne simogassa a lábamat, se a hátamat, ne próbáljon megcsókolni és egyébként is hagyjon békén. Közölte, hogy ugyse csinálja azt, amit mondok, meg, hogy nem hatja meg.. Mondom remek..
A vicces az egészben az, hogy nekem régebben tetszett és simán benne lettem volna a kapcsolatban vele, csak aztán én úgy vettem észre,hogy ez részéről inkább átment haverságba, hát akkor mondom én nem erőltetem. Pedig addig a fél kezem rá mertem volna tenni, hogy hasonlóak az érzései felém, mint nekem felé. És persze most amikor frissen van pasim, neki akkor jut eszébe a legintenzivebben rám hajtani. Nice.
Ezekután tegnap reggel 2 zh-t irtam görögből, majd még a tanár beszólásait is el kellett tűrnöm. Csak, hogy a kedvencemet megemlitsem:
..." nem blattolunk, mert akkor azoktól vesszük el az időt, akik fordítottak a mai órára.. igaz Viki?.. nem magára gondoltam"
Hát mondom felettébb kedves..
És még ezekután este kedves barátom benyögte hajnal 2kor, hogy az utolsó pár smst nem is ő küldte, hanem a pajtása, és hogy ez szerinte milyen vicces. anyád amugy jól van?
annyira de annyira dühös voltam, mert utána még ilyeneket irogatott, hogy ez nem változtat semmin és, hogy ez egy próba volt. Ám legnagyobb szerencséjére, ma bocsánatot kért érte. Minimum. De akkor is rosszul érintett, és még ő volt felháborodva, hogy ezt nem kell ennyire komolyan venni. Jólvan. Akkor majd legközelebb kipróbáljuk fordítva. Majd az sms áradat végén benyögöm, hogy a felét nem is én irtam, és elsőnek nem is én olvastam el. Aztán kiderül kinek mennyire esik jól.

annyira gáz ha egy csaj minden körmét más szinűre festi. szerintem. egy fénykép kedvéért még fun, de úgy hordani hetekig. übergáz.

Az a baj, hogy a lelkemre soha senki nem tartott igényt. És most sincs ez másként. Szinte elkeserítő lenne.. ha nem szoktam volna már hozzá.. Btw: KCSSK C/003 :D

Mellesleg bátran kijelenthetem, hogy borzasztóan boldog párkapcsolatban vagyok, ami tényleg minden egyes szempontból a legeslegjobb eddig, talán a távolságot leszámítva. De ennek is megvan a szépsége. (L) És nem gondoltam volna az elején, hogy ebből az egészből, ahogy indult, amilyen háttérrel, ilyen klassz kapcsolat sülhet ki. I'm in L.O.V.E. Szinte hihetetlen h ezt mondom, asszem sosem mondtam még ezt. :$

"Kedves Télapó

Jó gyerek voltam egész évben, ezért a következő ajándékokat szeretném:

-> Szeretnék orchideát (szépet)
-> Szeretnék Anna Geddes naptárt
-> Szeretnék sok pénzt
-> Szeretnék műkörmöt (ízléseset, diszkrétet)
-> Szeretnék új cipőt és kabátot
-> Szeretnék csokit
-> Szeretném ha elmúlna a felfázásom
-> Szeretném ha mindenki kívánságát teljesítenéd
-> Szeretném ha meggyógyítanád a beteg hozzátartozóimat
-> Szeretnék jól kereső egyiptológus lenni

Most más nem jut eszembe. Várlak decemberben az ajándékaimmal

Üdvözlettel: Egy lelkes rajongód"

utálom a régész tanszéket, mindig eltévedek. így esett ez ma is. de nem baj, sikerült a tanártól megkérdeznem, hogy akkor hol is tartja az órát? nem, biztos nem hitte azt, hogy most vagyok ott először... aztán közölte, hogy tegeződjünk. ejha. Mellesleg teljesen kicsinált az előadásával, úgy éreztem magam mintha fizika és matek óra keverékén ülnék, de azért a beszólása az nagyon teccett: " Ezeket a képleteket az Istenért, meg ne jegyezzétek, csak az a lényeg, hogy vmilyen szinten megértsük. Mégiscsak bölcsészkar..." Na most ezekután elképzelhetitek milyen kínkeserves másfél órám volt, amikor jött nekem a termodinamikával meg az organisztikus egészekkel meg a heliocentrikus világnézettel, a dinamikus rendszerekkel meg a kibernetikával. Nem, nem sikerült megértenem mindezeknek mi köze a kult.antrop.hoz vagy a régészethez. Ugyanis a kurzus címe: Kultúrális antropológia és régészet..

keep your friends close, keep your enemies even closer?
most megint ott tartunk, hogy indul a szarkavarás előlről. az újdonsült védi a lakótársát, én meg persze védem a barátnőmet. és mi van ha kiderül, hogyha valakit annak hittél, az mégsem az? hát mivan bazmeg. pofáraesés! az van. Kész melodrama az életem. egyszerűen nem akarom elhinni. miért akarnak más emberek rendelkezni felettem és a tetteim felett? és miért tesznek nekem olyan emberek keresztbe, akiknek az ég egy adta világon semmit nem ártottam, hiszen ismerem őket már 7 éve/ nem ismerem őket, alig csak pár hete. Egyiknek sem lenne oka, nekem (nekünk) rosszat kívánni. természetesen már az a verzió is megfordult a fejemben, hogy mi van ha a fiú a hunyó. De aztán egy mondatával eloszlatta a kétségeket, miszerint ha a kérdőrevonások után is tagad mind2 oldalról az illető, akkor össznépi szembesítést rendezünk. Ők és mi. érdekes lesz. de talán végre kiderül némi igazság. nem lenne rossz, hogy talán el tudjuk dönteni kiben bízhatunk ezután.

Amekkora lelkesedéssel vágtam neki a hetemnek, ma akkora csalódással jöttem haza, mint akiben kipukkasztottak egy hatalmas lufit. Egy hatalmas piros színű lufit. Egy hatalmas piros színű, szív alakú lufit. És ki van pukkadva és senki nem tesz semmit azért, hogy megjavítsa. Amikor Pécsről vonatoztam Pestre annyi düh és csalódás volt bennem, hogy elhatároztam, hogy annyit fogok kommentelni erről a pár napról, hogy "kapja be mindenki, de kivétel nélkül mindenki" .
De aztán megenyhültem tegnap és úgy döntöttem nem kell mindenkinek bekapnia, kapásból eszembe jutott, hogy van legalább 1 ember akinek nem és tegnap bővült ez a szám még 2-vel :)
szóval albi van, 2 szobatársam van, vidámság lesz vasárnaptól (remélem) :D

egyszercsak odalesek az ablakomhoz. mit látok? az orchideám összes kis virága egy másodperc töredéke alatt leesett a száráról. egyszerre. az összes. és most nincs rajta egy árva darab se.
ezt mi lelte?

fél deci pálinka gyógyír a pocigörcsre.

ennyi lett volna a lelkesedés?
kinevethetem magam?
kinevethettek ti is... xD