Na szóval. Volt Húsvét. eltellt. Hál' Istennek locsolók nem merészkedtek a közelembe. Mondjuk tavaly se, de azt a koliban Kortez barátunk bepótolta elég rendesen,amikor 2 srác becipelt a férfi tusolóba. Ruhástul-cipőstül-mindenestül beállítottak a zuhanyrózsa alá. Mondanom se kell, hogy mennyire élveztem. Múlt héten PEN-en voltam, sok élménnyel gazdagodtam, mindenesetre sikerült reggel negyed 7kor lefeküdni aludni, ha emlékeim nem csalnak meg ugye... Hétvégén otthon voltam, majd vasárnap jöttem vissza Pestre. Este kapásból egy randival inditottam. Szobatársamtól úgy búcsúztam el, hogy éjfélre itthon vagyok. Namost az éjfélből lett 3/4ed négy. Majdnem megittam egy liter bort, úgyhogy nem mondanám, hogy a legjózanabb voltam.
Kedden elmentünk koktélozni szobatársammal. Aki nagyon cuki, de van még mit nevelnem rajta.
A második koktélja már alkoholmentes volt, mondván ő nem bír többet inni. Megbeszéltük,hogy jövőre együtt lakunk. Fel kellett világosítanom, hogy ez mellettem nem működik, hogy nem iszunk rendesen. És egy koktél után kidőlünk. De nem ám. Aztán szerdán a kolis kis pajtikkal kinn bográcsoztunk a kertben. Voltunk vagy 20an. Többek közt két mexikói, egy olasz és egy szlovén srác. Azon voltam ledöbbenve, hogy az egyik mexikói srác folyékonyan beszélt németül/angolul/franciául, épp ki milyen nyelven szólt hozzá. Matteo, az olasz srác, pedig istenien gitározott és énekelt, szóval tetszett az este alapjában, de hiányzott nekem valaki és nagyon fáztam is, úgyhogy a többieket kinnhagytam vidámkodni én pedig visszajöttem a szobámba. Összeségében eseménydús és boldog hetem volt. És talán a boldogság állandó marad. Majd meglátjuk.

welcome to the jungle, flashback és kezdődik előlről

tegnap este kolibuli. Este 11-től feküdtem az ágyamon, és vártam, hogy Márti jöjjön értem. Már majdnem éjfél volt, nem sok tartotta, hogy bealudjak.. amikor kopognak...
Legyen egy "üdvözlégyakoliban" ****. Legyen. De gyerekek... Életem legjobb flashe volt. Iszonyatdurvánkurvajóóóóóvolt. Utólagosan is bocsánat mindenkitől, ha furán viselkedtem, vagy állitólag nem voltam önmagam. Pedig tényleg azért nem akartam bemenni táncolni a tömegbe( az iszonyatosan fos zene csak a kisebb probléma volt), mert nem mertem bevállalni a brandnew tornacsukámmal. Így is kapott kicsit szegényem. Annyi erőt nem éreztem magamban, hogy a lábamon megálljak. Nemhogy még bemenjek és ropjam ezerrel. Márkot meg kell keresnem bocsánatot kérni, mert tényleg nem azzal a hangsúllyal mondtam neki, amit, ahogy azt kellett volna. Ezenfelül fel akart kérni táncolni két iszonyatosan nyomorék és nyomulós gyerek, vagyis lehet, hogy 3 is volt. A franc se tudja már. De baromi ideges voltam amikor elküldöm először kedvesen, aztán másodszor már bunkón, majd összeteszi a kezét, könyörög,hogy "léccilécci", és átkarol(amikor 3 fejjel kisebb nálam), hogy pedig nem bánnám meg és én mennyire jól járnék vele. Na. Mondom húzz anyádba de nagyon gyorsan. Azonkivül élveztem. Sok ember örült nekem. Ami számomra baromi meglepő volt. És a szobatársaimmal is alakulgatnak a dolgok. Szóval csak hajrá, szépen, biztosan, előre.

újra kollégista :)
Fura volt az első estém, vagyis gyakorlatilag csak éjszakám. Mivel fél 11 volt este, mire az utolsó körrel beértünk a koleszba. Úgy éreztem magam, mint egy számkivetett nyomorult és szarul aludtam, baromságokat álmodtam egymás hegyén-hátán. Berregett a hűtő, a radiátor forró volt és elszoktam a kolis zajoktól (úgy mint, üvegcsörömpölés vagy kiabálás). A lányok aranyosak, nincs velük baj, csak baromira kivülállónak érzem magam. Főleg, hogy ugye egyértelmű, hogy nem akartak 3. szobatársat, aki most ádáz módon betört közéjük. Nagyon remélem, hogy nem fognak kiutálni. És ilyenkor derül ki, hogy az ember ilyen helyzetekben ki(k)re számíthat. Olyan ember segített nekem egész nap, nem kímélve idejét és energiáját, akivel szinte alig beszélgettem a koliból, pedig együtt voltunk gólyák. És tényleg iszonyat mód hálás vagyok érte, mert senki de senki más nem ajánlotta fel a segítségét. senki.

Fight for your rights

.. gondoltam magamban tegnap, amikor lakótársam költözött el. Felajánlottam neki, hogy szívesen segítek, de csak önös érdekek voltak a háttérben. Igazából féltettem a cuccaimat, mert a csaj hajlamos és elpakol jópár dolgot, ami az enyém, megmagyarázva és lehülyézve engem, hogy az övé. Lássunk egy régi példát, aztán rátérek a tegnap estére.
Nagyon sokáig nem volt meg az esernyőm és egyszercsak láttam nála. Szóltam neki, hogy tökjó megvan az esernyőm. Mire teljesen méltatlankodva közölte velem, hogy ne hülyéskedjek, ezt az esernyőt most hozta fel a pasija szüleitől(!!!), és hogy az övék. Hát erre megmutattam neki az esernyő tokját..
Tegnap...
Látom, hogy akarja elcsomagolni az egyetlen tányéramat. Mondom azt hova viszed? Hát, hogy ez az övé. Mondom felejtsd el. Kezdett kissé ideges lenni. Dede ezt Ő hozta. Mondom Krisz, nem. Jó. Látom, hogy a fehér ikeás bögrémet is el akarja pakolni, rászóltam, hogy az az enyém. Mire teljesen kikelt magából, hogy ezt ő vette, még egy ugyanilyennel együtt. Persze azt a nemlétező másik ugyanilyent nem találta. Mivel, hogy sosem volt. Kénytelen voltam felvilágosítani, hogy azt tavaly loptam a koliból.. Nagy duzzogva odadobta, hogy hát ha én így emléxem., akkor biztos így van, akkor azért itt hagyja nekem. Kösz, dejófej vagy...
A vállfám. Csak emléxem milyen vállfáim vannak. De most az enyémen lóg az ő Armani öltönye szintén megmagyarázva, hogy ő azt így hozta fel otthonról, ugyhogy biztos nem lehet az enyém. Dögölnél meg. Jó ezért már nem szóltam. Nem ér annyit az a retkes vállfa. Mindezidőalatt persze egész végig ott volt az anyja is és közölte, hogy ugyan én bennem nem kéne megbízni, hogy mire emléxem, hogy mi az enyém és mi nem, mert én ilyen szétszórt kislánynak nézek ki. Bazdmeg.
Azért már nem is szóltam, hogy a megkezdett lisztemet, ecetemet,zsemlemorzsámat és búzadarámat csak úgy fogta és szintén bepakolta. Vigye! Legalább nekem kevesebbet kell cipelnem. Csak nyugtatgattam magam, hogy mindjárt elmegy mindjárt elmegy és nem kell tovább vele laknom.
Ennek tetejében még voltam olyan kurvajófej, hogy segítettem mindent bepakolni a kocsiba.
Szóval kiálltam az érdekeimért. A bögrémért és a tányéramért. Éljen.

Nagyon utálom ha mások belepofáznak a dolgaimba. Főleg ha azok olyan szinten idegenek, hogy mégcsak másodszorra találkozunk. Azt gondolom magamról azért, hogy egy rántott sajt+ sült krumpli menüt folyamatos közbekontárkodás és jótanács meg "namajdénmegmutatomhogykellezt" nélkül is össze tudok frankón hozni. Erre jön lakótársam anyja és közli, hogy "Viki ezt úgy szoktuk csinálni, hogy... " meg "süsd igy a krumplit, csináld így, mostmár kiszedheted, blabla" Aztán jön a lakótársam " Hogy hát nemtudtad, hogy az olaj igymegugy meg amugy" Úgyhogy a szombat esténket sikerült totális mértékben elbaszniuk. Ezúton is szeretnék érte köszönetet mondani.. De azért szeretlek ám (L)

felhívom lakótársam, hogy akkor ma hányra ér fel a vonata.. és volt róla szó, hogy ma lakást avatunk :)

M: "akkor hozol pezsgőt?"
V: "dehát te vettél már egyet... (hallgatás, majd a felismerés) jah hogy te úgy gondoltad, hogy mindenkinek egy üveg? hát nekem most nem kéne..."*
M: "hátigen, de akkor most egy elég lesz kezdésnek :)"

Huhhha hova keveredtem xD

* tudván hogy végződött a péntek estém is..

Amekkora lelkesedéssel vágtam neki a hetemnek, ma akkora csalódással jöttem haza, mint akiben kipukkasztottak egy hatalmas lufit. Egy hatalmas piros színű lufit. Egy hatalmas piros színű, szív alakú lufit. És ki van pukkadva és senki nem tesz semmit azért, hogy megjavítsa. Amikor Pécsről vonatoztam Pestre annyi düh és csalódás volt bennem, hogy elhatároztam, hogy annyit fogok kommentelni erről a pár napról, hogy "kapja be mindenki, de kivétel nélkül mindenki" .
De aztán megenyhültem tegnap és úgy döntöttem nem kell mindenkinek bekapnia, kapásból eszembe jutott, hogy van legalább 1 ember akinek nem és tegnap bővült ez a szám még 2-vel :)
szóval albi van, 2 szobatársam van, vidámság lesz vasárnaptól (remélem) :D

Tegnap be lettem rángatva a Belvárosi Fesztiválra-najo igazából nem kellett sokat fűzni, még annak ellenére sem, hogy Csilla közölte az elején: "ez nem a te zenéd"- ahol fűbenücsörgős,ropitevős,fejetbólogatós feeling volt, miközben jó kis koncert ment a háttérben. Összefutottam csoporttársammal és a tanár nővel, akinél holnapután vizsgázom xD csak kár, hogy épp túl sok óráján nem tettem tiszteletem, és ez gondolom neki is feltűnt.. remélem nem lesz belőle gáz hétfőn..
Esti zárásként pedig befűztem Csillt, hogy menjünk el fagyizni a Mekibe, ahol is borzasztóan intelligens, kicsit sem napbarnított oder agyonszoláriumozott úriemberek hada várt tárt karokkal minket.. én komolyan nem érem fel épésszel, hogy mi a jó az embereknek abban, hogy beszólogatnak mindenféle válogatott bunkóságokat a tök normális arcoknak. pl: "Meghívlak benneteket egy kolbász burgerre" vagy "Ne egyetek túl sokat". Nekem sosem jutna eszembe bárkinek is beolvasni azért, mert gusztustalan a cipője, nem teccik a felsője, vagy mert ízléstelenül öltözött fel.. ez az én véleményem, de mivel senki sem kérdezte, hát megtartom magamnak és nem ordibálok mindenkivel, hogy "hééé anyukám, ezt a cipőt, ezzel a felsővel ne vedd fel" vagy "édes kicsit sok lett a smink, azért kilátsz tőle?"

A tegnapi est abszolút favorit mondata, ami Csilladrága szájából hangzott el, amikor édeskettesben hagytak a Long Islandemmel, hagyj küzdjek meg vele (ők pedig időt nem vesztegetvén kikérték addig a következő kört):
"Ha valakit felszedsz, az nem baj, csak legyen két haverja" xD

A tegnapi este rövid összefoglalása:
1 üveg Tokaji hárslevelű félédes minőségi fehérbor, albiban elfogyasztva, közvetlen indulás előtt( Koccintáskor elhangzó mondat: "A kis lakóközösségünkre")
A helyszínre érkezvén (gyakorlatileg még csak fél 8 volt asszem xD, dehát 9-ig oda kellett érnünk, mert addig 500 ft minden koktél) az egyik kedvenc koktélommal indítottam:
Long Island Ice Tea
Namost aki úgy nagyjából képben van a koktélokkal, az tudja, hogy gyakorlatilag az egyik legerősebb ( egy feles gin, egy feles tequila és egy feles vodka van benne, meg egy kis kóla, hogy annyira ne legyen azért tömény pia íze)
Ezt legurítván, illetve még le sem gurítván, már kikértük a következő kört, de gondoltam lightosabbra fogom a figurát: Sex on the beach.
Egy kis tánci-tánci a retro szekcióban, ami annyira nem is volt rossz,maaaaaajd egy kis tequila...(silver, amit annyira nem kedvelek, dehát istenem csak elfogyott az is. jobban preferálom a narancs+fahéj+gold tequila kombinációt)
Végül én a másik teremben kötöttem ki, az a zene inkább bejött(funky, hip-hop, RnB) egy nagyon kis helyes sráccal táncoltunk, olyan kis színjátékszerűen, ahogy nem sok sráccal lehet, és ez nagyon megfogott benne.
Éjfél körül le is léptünk, de nem bántam, eléggé elfáradtam ennyi idő alatt is.
Ja és nem rég keltem, rádöbbenve, hogy folyadékhiányom van, nem kicsit..