akkor a mai napom 2.0:

-miután reggel írtam egy kurvajó Platón zh-t (Sebiről másoltam az egészet)
-írtam egy kurvanagyegyes zh-t későkoriból
-aminek az a következménye, hogy még egy az ELTE-n eltölthető félév boldog tulajdonosa lettem
-ami azzal a következménnyel jár, hogy nem fejezem be a szakot májusban
-hogy nem diplomázok le idén
-hogy már fizethetek érte


Nos. ki szeretne gratulálni?
ekkora egy kibaszott nagy lúzert, mint amekkora én vagyok, még a világegyetem nem látott. meg akarok halni. most. de előtte még szükségem van szeretetre, törődésre, kedves szavakra. mivel azonban mindenki a saját nyomorával van elfoglalva (amit mellesleg tökéletesen megértek, mert én egy kibaszott megértő és toleráns ember vagyok), és mindenkinek ezer dolga van a szorgalmi időszak utolsó hetében, zh-, beadandó-, és már vizsga hegyek, ezért senkit nem akarok traktálni a saját nyomorommal, mindenkinek van elég baja anélkül is, hogy még az én nyávogásomat hallgatná. És persze senkitől se várom el, hogy most velem foglalkozzon, ezért marad az A verzió. meg akarok semmisülni.
Lónak a faszát fogok én ezért a szakért fizetni bazmeg ennek az egyetemnek. Elmegy mindenki a picsába. És még a szobatársam se akar velem beszélgetni. mi a baj velem???????

A kulcsos sztorihoz visszakanyarodva. Nem az én kulcsom volt a zárban. Megoldódott a rejtély. Tehát az első opció él: Mi hülyültünk meg Anettal.

Elképesztő, hogy itt van hajnali 3 és mégcsak most kezdtem el fáradni, miután fél 4ig, majdnem végig óráim voltak fél 9től és megnéztem a legújabb Heroes részt, vagy 7 Gossip Girlt biztosan és most nézem a 4. Moonlightot. Nem, nem vagyok sorozatfüggő!!!! Tévedés.

Egy órával ezelőtt az erkélyen cigizve összeismerkedtem a szomszéd srácokkal és lebeszéltünk jövőhétre egy dupla szoba borozást.

Szóval a "Brand new me"-ből egy laza mozdulattal ki is húzhatom az első két kitűzött pontot.

Tegnap beköltöztem a koliba (csak hivatalosan, cuccok nélkül egyelőre) és megismerkedtem az új szobatársunkkal, Annával. Aki ezt a szoba beosztást összeállította, hát nem hiszem el egyszerűen, hogy nem direkt csinálta. Így összeválogatni orchidea-szakosokat egymás mellé, már művészet. Netti mongol-tibeti szakos, Anna néprajz-finnugor, én pedig ugye egyiptológia-ógörög.
Tehát valaki mutasson nekem még egy ilyen multikulti szobát, mint amilyenek mi lettünk :)
Ahol az egész szoba "kicsi és kuriózum szakos" emberke. Tádámm. Nem nagyon van. :)

Mission impossible is completed!

A már-már kilátástalannak tűnő lepkevadászatom eredménnyel járt. Csak addig-addig piszkáltam a fülhallgató zsinórral, míg szárnyra kapott, én meg több jól-irányzott mozdulattal lezúztam a papucsommal a jegyzeteim kellős közepén. Ezért megjutalmaztam magam egy kávéval és egy Tétékás Nyúzzal. Happy moments.
Én csak azon csodálkozom,hogy erre az egész éjszakás műsoromra a szobatársam nem ébredt fel. Vagy lehet,hogy csak tetteti az alvást. Mindenesetre elég hitelesen csinálja.

Amugy a múlt héten BN volt, ebből a kedd és a péntek különösen jól sikerült, ha valaki igazán kíváncsi iwiwen és facebookon is vannak fenn képek. Megkóstoltam a szobatársaim szerint legendaryyyyyy Pöttyös Bugyit és valóban nem is volt olyan rossz. Valamint rájöttem, hogy vodkát sem fogok soha többet inni. Tönkretette a szombatomat...:D
Volt Republic koncert, meg volt Péterfy Bori, és Ludmilla helyett Palotai.. És egyik nap se volt hajnal fél 4 előtt alvás. Ha akartam, ha nem. Az ablakok rezonáltak, még szerencse h a koncertteremre néznek frontálisan. Így, mégha szerettem volna, se tudtam előbb elaludni. Nagyjából bejártam dolgozni is, és talán vmi órámra is sikerült beesni. Szám szerint 1re emléxem... De lehet, hogy volt az több is, bármi megeshet ugye.
Fura, volt, hogy idén első alkalommal egy klubbhoz sem tartoztam, egyikkel sem sírtam vagy nevettem együtt, nem izgultam végig a gálát és nem ugráltam önfeledten a színpadon, az akárhányadik helyezés miatt. És az az igazság, hogy nem is bánom. Jó így. Semlegesen, mindenkitől függetlenül. Mindig ott lehetek, ahol és akivel épp lenni akarok és nem megy a sajátklubom részéről a kérdezősködés, hogy "én mitcsináltam azzal meg azzal és miért ott buliztam, miért nem náluk stbstbstb." És mivel amugy is sokan néznek rám csúnyán, egy másik dolog miatt, ennyi már nem oszt vagy nem szoroz, ha épp úgy támad kedvem és a dokknál fogok legközelebb félmeztelenül táncolni :D

Az előző posthoz még annyit, h főnököm mosolyogva közölte, h most az egyszer elnézi nekem a késést. Szóval nincs pénzlevonás. jesszjóóó.

utálom, hogy az emberek 80%-a olyan gyökér, de olyan gyökér, hogy azt hiszi, attól, hogy elolvassa itt, amit én írok, az már egyből feljogosítja arra, h beleugasson a magánéletembe, hogy egyből a részesének érezze magát vagy pletykáljon rólam mindenféle kombinált verziót. utálom, hogy nem írhatom le szó szerint azt, amit szeretnék, mert oda kell figyelnem arra, hogy még véletlenül se legyek kétértelmű, sértő, vagy durva (holott ha őszínte vagyok, aki tapasztalta ugye az elég nyersre sikerül általában), vagy vegyem figyelembe, hogy ki olvas és ha olyat szeretnék írni, ami őt is érinti, akkor mindenféle burkolt célzásokkal és sejtelmes utalásokkal tehetem meg csupán, hiszen nehogymár szegény akárkinek a lelkébe tiporjak. vagy nehogy félreértse, vagy nehogy úgy olvassa, ahogy én nem szeretném, vagy nehogy megmutassa olyannak, akinek nem biztos, hogy kéne. pedig nekem van igazam, hogy ebbe nem kellene senkinek belefolynia és nyugodtan írhatnám amit valóban gondolok.
nade mindezektől függetlenül továbbra sem érdekel ki mit gondol, írok mindent úgy, ahogy jónak látom.

illusion?

L: "Te amugy vendéglátásban dolgozol?"
É: "Nem, tanulok."
L: "Hol?"
É: "ELTE.. egyiptológia"
L: "Én is egyiptológus akartam lenni!!!"
É: "És hogyhogy nem lettél?"
L: "Győzött a belátás..."

xD
no comment...

elnevezem ezt a hetet a "legváratlanabb emberek toppannak ki-be az életembe" című hétnek.
de komolyan. ma is olyan ember írt, hogy lakjunk egy albiban, akit régen nagyon szerettem, csak aztán valahogy a barátságunk elmúlt, és már vagy ezer éve nem beszéltem vele sem. Soxor eszembe jutott, többek között ma is, mert ma van a névnapja és ezen alkalomból jelentkezett h lakjunk együtt xD
mik vannak...

P: "jaj milyen szép barna szemeid vannak
és akkor viki te most mit tanulsz?..
V: hát.. egyiptológiát..
P: Ramszeszék meg Ehnaton meg ezek?
V: (mosolyog) igenigen.
P: hm az érdekes na és hogy építették a piramisokat?*
V: hát... nemtudom xD
P: Van egy magyar elmélet is rá. **
V:......
P: Hogy vízen szállították oda a kőtömböket blablabla..***
V: hát nemtudom melyik lehet igaz...
P: Na hát amit az istennek nem akarok felfogni az a vallásrendszerük, hogy hogyan igazították a csillagrendszerhez az isteneket.
V: (kurvanagyhallgatás) majd csak jövőre tanulunk vallást..
P: Na és Tutanhamon? Most olvastam a halálával kapcsolatban valamit...
V: (csak hallgatott és bólogatott kurvaokosanéskurvajól) "

És még előjöttek a makedónok, Nagy Sándor, a holt tengeri tekercsek hány nyelven íródtak, voltak köztük réztekercsek is( a röhej, h erről mégcsak nem is hallottam), a görög-perzsa háborúk, én pedig süllyedtem lefelé a székben, hogy milyen műveletlen vagyok.

Jah, P. bácsi a főnököm...


*ez az a tipikus kérdés, amitől agybajt bírok kapni. NEMTUDOM, ezer elmélet született rá, mindenki válassza ki a neki legszimpatikusabbat. De amint meghallják, hogy egyiptológus vagyok, ha nem az első, de legalább a második kérdése mindenkinek ez. faszom.
** jaj ne, remélem nem Vörös Győzőre gondol.
*** De, Vörös Győzőre gondol..

mindig a tiltott gyümölcs csábít a legjobban és nekem mindig a lehetetlen, a teljesen lehetetlen szituációk tetszenek a leginkább. pedig nem szabadna. nem kellene. mással kellene foglalkoznom.

május 1.-július 1.

2 hónap. Gratulálok!