csokis-meggyes

Ma elvesztettem a muffinsütő szüzességem. Első körben még elég béna voltam, oda is égettem pl,
(apám elnevezte kicsi nigger muffinnak) de másodjára már nemcsak ehetőt, hanem esztétikailag is kielégítőt alkottam ;)
Egészen büszke vagyok magamra.

Ma megnéztem a Lilja 4-ever-t. Eddig abban a hitben voltam, hogy én már láttam ezt a filmet. Amikor elkezdtem nézni, azonnal kiderült, hogy csak a sztoriját-meg persze a zenéjét*-ismerem.
Megrázó. Tényleg az. Az egész.
Aki naívnak hiszi magát, annak melegen ajánlom és rájön, hogy létezik nála még naívabb is.

Valamint kiderült, hogy nem esett annyira messze az alma a fájától:
Tesóm ellopott egy bazinagy díszt a város Fő terén felállított bazinagy karácsonyfáról. Ez még csak hagyján, de amikor rákérdeztem a mikéntjére, mondta, hogy nem igazán emlékszik, mert ez, az az este volt, ami olyan jól sikerült, hogy belehányt az ágyába itthon. Na. Mondom az csodás.


*Rammstein: Mein Herz brennt

Előkapartam a 3 napja kapott leletemet és úgy döntöttem, hogy utánakeresek a gugliban a számomra teljesen kínainak tetsző, ám fontosnak tűnő latin szavaknak. Hát lehet, hogy inkább hagynom kellett volna. Amelyik a leginkább piszkálta a csőrömet, arra a következőket találtam:

"Mivel az ********** rákos elfajulása igen magas, ezért szükségessé válik a sebészi kimetszése"

"daganatmegelőző elváltozások"

"a rákot megelőző állapotok közül halmozottan fordulnak elő az ún. ********"


Nemár. Nem akarom.

Az összesítés nem áll rendelkezésre. A bejegyzés megtekintéséhez kattints ide.

Azt árulja el nekem valami műkörmös kollegina, hogy hogy a rákba tud abszolválni 3 általam megnevezett, és abszolút a mindennapi élethez szükséges dolgot:
-orrot kifújni rendesen
-segget kitörölni
-tampont felhelyezni (oké utóbbi kivitelezhető applikátorral is)

Szóval, ha van olyan hölgy ismerősöm, aki olvas és rendelkezik gigamega tökmindegy milyen hosszúságú és végű körmökkel, az írja már meg, hogy ezeket hogyan sikerül kivitelezni. Vagy hogyan csinálta volna délelőtt azt, amit én:
Fát vágtam és hordtam be a kertből.
A zuhogó esőben, de az már mellékes.

Most megyünk nemsokára anyai ágon rokonokhoz, mamihoz. Viszek fényképezőgépet és minden egyes velük eltöltött másodpercet dokumentálni fogok. Mert ők fontosak nekem.

Ahogy beért a buszom a Móriczra, először csak a mentőautót vettem észre, aztán a rendőröket, akik kikérdezték a járókelőket, végül pedig a mentőst, aki térdelt a földön fekvő ember mellett és próbálta újraéleszteni. nem tudom sikerült-e.

Így indult a mai napom.

Két dolgot utálok borzasztóan abban, ha vizsga van.
Az egyik, közvetlenül a vizsgát megelőző percek. A papírzörgés, mindenki lapoz, mindenki pánikol, én meg rádöbbenek,hogy milyen sok mindent egyáltalán át se néztem, nemhogy meg tanultam volna.
A másik, közvetlenül a vizsga utáni percek. Mindenki izgatottan tudakolja bajtársaitól, hogy ki, hova, mit írt, mi a helyes válasz, mik az opciók, esélyek latolgatása, papírzörgés, lapozás, pánik, én meg rádöbbenek, hogy most buktam meg.

Találós kérdés

Ha a barátnőm-aki jelenleg Hong Kongban van és az Budapesthez képest +7óra- 5 órával ezelőtt írta, hogy 20 óra múlva indul onnan, akkor helyi, illetve itthoni idő szerint, mikor indul?
Sosem voltam matek zseni, de nekem az jött ki, hogy ottani idő szerint 19:00, itteni 12:00, márhogy holnap. helyes-e vajon?

ahelyett,hogy tanulnám a császárkori kerámiákat, nekiálltam angol emelt szintű érettségi mintafeladatsort kitölteni. merthogy májusban le akarok belőle érettségizni emelt szinten.
ennyit az egyiptológia iránt tanúsított affinitásomról.

Zsinórban ez a 3. nap, hogy hajnalig tanulok és reggel korán kelek és indul az egész előlről és tanulok tovább. unom már. péntekig pedig ki kell bírnom. A vicc, hogy mégcsak álmos se vagyok- lehet, hogy a 3 kávé+koffeintabi tehet róla???-és ez azzal jár, hogy hajnal 4-nél előbb nem bírok elaludni, reggel 9-10-nél előbb meg felkelni. Gépről tanulok, majd kifolyik a szemem, úgy érzem az agyi kapacitásom elérte maximumát, aztán holnap mégsem fogok emlékezni az áttanultak felére sem. Egyébként tegnap is és ma is teljesen feleslegesen mentem be az egyetem nevű intézménybe, csak elbasztam egy csomó értékes órát a drága és visszafelé számláló időmből. Tegnap az olyan, mint egyiptológiai könyvtár, természetesen zárva volt, ma meg a hó miatt 50 perc alatt értem be, és a lány, akitől jegyzetet kaptam volna, nem várt meg. Pedig 2 smst is írtam neki és igaz,hogy 20 percet késtem (minő meglepő tőlem, igaz?), de legalább annyit vissza írhatott volna, hogy "nem várok tovább, bazmeg." de semmi, még csak ezt se. a parasztja.
A lábam meg belefagy az új csizmámba, és továbbra is ki akarok menni külfödre. minél jobban és minél előbb szeretném, annál többet csúszok a tanulmányaimmal és maradni kényszerülök a kis seggemen, itthon. ezért hát ki is találtam nagyon okosan, hogy februárban jelentkezem svédre és/vagy hollandra és/vagy dánra. Egyrészt,hogy belekezdjek valami újba, és olyan újba, amihez lenne affinitásom is, tényleg érdekelne és még neadjisten tehetségem is lenne hozzá, másrészt azért, mert ÉLŐ nyelvszakokról esélyesebb kijutni ösztöndíjjal külföldre. mikor megosztottam ezt tesómmal a telefonban, teljesen kikelt magából, hogy "Dehát egyiptológiával mit csinálsz az Északi sarkon? Svédország, nem Egyiptom.* Inkább kezdj valamit az egyiptológiával!"
mondom azt a kurva, nem anyámmal beszélek véletlenül?
Ma végre elfogyott a másik tortám, amit a szobatársam sütött nekem. Az elmúlt 3 napban, már mindenkit ezzel traktáltam. Nem hiába, nem fértem el a hűtőben tőle.
Egyébként Dexter és Fűrész Soundtrack-t hallgatok tanulás közben,á nem, nem vagyok készen. Előbbiből tegnap néztük meg Annával az évadzáró részt és olyan durvára sikerült, annyira meghökkentő volt a végkifejlet, hogy biz' Isten majdnem sírva fakadtam. Azóta se ocsúdtam még fel. Anyától örököltem a hiperszenzibilitást. tudom. szánalmas.


* ehhez a megállapításhoz, azért valljuk be, nem kevés földrajz tudás igényeltetik!!!!

Akkor a végleges szám így 53, és mostmár fejezzétek be, mert nincs kedvem még egy hétig azt posztolni, hogy még hány embernek jutok eszébe utólag.

Ééééééés szeretnék külön posztot szentelni és egyben köszönetet mondani, kedves sógoromnak, Lászlónak, akitől születésnapom alkalmából kaptam egy szépnagycsokor virágot. állítólag. majd fényképezzétek le, hogy legyen rá bizonyíték is, hogy nemcsak kamu az egész.
Szóval László. Igazán figyelmes vagy, köszönöm!

Mostmár végleg véglegesítettem a számot: 51.
Thanks once again!

44..

...a végleges szám.

A legnegatívabb dolgot ki is húzhatom, mert bár kicsit megkésve, de a legfontosabbnak is eszébe jutottam. Így anyáékkal együtt 40-re nőtt a jókívánók száma :)
Megnéztem a Twilight-New moon-t és azt kell mondjam bakker, tetszett :)

Egyébként köszönöm szépen, mindenkinek aki bármilyen formában is gondolt rám szülinapom alkalmából. Nagyon aranyosak vagytok. Ha összeszámolom az iwiwes, fészbúkos, személyes és telefonos köszöntéseket, simán 30 körülire jön ki azoknak a száma, akiknek eszébe jutottam ma. Illetve kíváncsiságból most gyorsan össze is számoltam és egészen pontosan 38 ember. ez nagyon sok. nem gondoltam volna, hogy ennyien keresni fognak akármilyen fórumon is. Szeretném kiemelni a nap legpozitívabb és legnegatívabb dolgát.
Legpozitívabb:
Anyáék az esti busszal küldtek fel nekem egy életmentő-kajautánpótlás csomagot. befigyelt benne egy doboz. mondom miafaszez?. kinyitom. és képesek voltak otthonról felküldeni nekem egy dobostortát. Mennyire cukik már. Utazott a torta 200 km-t értem egy busz aljában és teljesen jól átvészelte az utat.
Legnegatívabb:
pont az az ember felejtett el, akitől ez azt hiszem a legeslegjobban fáj.

akkor nézek bazmeg filmet egyedül.

Az egyik harmadéves lány mesélte ma el esetét a tanszékvezetővel* és alig hittem a fülemnek. Szituáció a következő: Tanszékvez megkérdezi a lánytól, hogy miből írja a szakdolgozatát, a lány mondja, hogy koptból, mire a tanszékvez kommentálja:"abból a szar nyelvből?" (közben mögöttük ott kullog szerencsétlen kopt tanárunk**), majd beérvén az irodájába feldobja a labdát a lánynak, "na? biztos nem gondolta meg magát? még nem késő, még széttéphetem a címbejelentő lapot!" Erre a kopt tanár finomkodva ugyan, de azért lecsapja a labdát, hogy "jaj nemnem, ha már egyszer elkezdtük, nem szabad mostmár belekavarni neki"
Remélem jövő decemberig megtalálják a blogomat és akkor az fix, hogy soha a büdös életben nem lesz nekem diplomám egyiptológiából.

* rágugliztam a tanszékvezetőre és fenn van wikipédián. ezígymi?
** aki mellesleg az én témavezetőm is, mert én is "abból a szar nyelvből" írom MAJD a szakdogámat

megtudtam, hogy a tezaurál szó jelentése: felhalmozni. ettől mindjárt okosabbnak is érzem magam. ezzel a szóval fogok dobálózni 2 hétig kontextustól függetlenül, hogy mindenki lássa milyen művelt vagyok.

Az amerikai srác (Chris) írt ma egy smst, hogy nem talál fészbúkon, megadta a vezetéknevét, és hogy jelöljem be én, mert milyen jó lenne megint beszélgetni. oké. megkeresem, bejelölöm, visszajelöl. Még üzenetet is küldött:
"It was really cool hanging out in the dorm last week, even though my friends left and I ended up going home alone. But it was good talking. It would be cool to do it again sometime, maybe meet more English speaking Hungarians! I'm not too busy while i'm still here, i'm free especially friday/saturday night. Let me know if anything exciting happens."

Ez akkor most egy alig átlátszó utalás volt arra, hogy szivesen randizna velem és hívjam el?

HÁT HÜLYE EZ?????